HTML

A propos! Versek!

Mindaz, ami a versekről, zenékről, operákról, filmekről eszembe jut.

Friss topikok

  • nyolcasesküdt: Kösz a visszatérést, bírtam értékelni. Hvorosztovszkij állapota kétségbeejtő, azon kevesek egyik... (2017.02.01. 16:13) 2016 meg az ő vége
  • coppelia: Aki kér, annak megadatik. :-) Előbb-utóbb rászánom magam. Boldog új évetés sok kó zenét, filmet, s... (2016.12.27. 21:38) Hvorosztovszkij a MUPA-ban
  • coppelia: @PB: Kedves Bea! Örülök, hogy tetszett. A tanév kezdete óta ugrásszerűen megnőtt a blog keresetts... (2014.09.02. 18:52) Valaki mondja meg
  • coppelia: @labdajáték: Esterházynál minden mondat és minden elrejtett gondolat is többértelmű. Arról már ne... (2014.07.22. 15:12) Egy újabb fontos Esterházy

Címkék

a (1) abba (1) Abba (1) abbado (1) abdrazakov (1) Abouzahra Amira (1) Abouzahra Mariam (1) ábrahám (1) Ady Endre (1) Agata Buzek (1) Agata Kulesza (2) Agata Trzebuchowska (1) ahmatova (1) aida (1) alagna (5) Alagna (2) álarcosbál (3) Alfredo Kraus (1) almaviva (1) Alois Mülbacher (1) alvajáró (1) álvarez (1) Amanda Majeski (1) ancsel (4) Andorai Péter (1) andrea (1) Anja Harteros (2) anna (1) Ann Hellenberg (1) anyegin (3) Anyegin (1) aranykoporsó (1) ária (1) Ártatlanok (1) arte (1) asako (1) attila (3) auden (3) audrey (1) auvergne i (1) aznavour (2) Aznavour (1) azucena (1) A bál (1) A bolygó hollandi (2) A két Foscari (1) A könyvtolvaj (1) a legrégebbi dal (1) A nő (1) A Rajna kincse (1) bach (2) Bajazzok (1) Baráth Emőke (1) bardon (1) barokk (1) bartoli (3) bátori (1) baudolino (1) bécaud (1) bécsi (1) beczala (2) Beczala (2) beethoven (5) Beethoven (3) bellini (1) Bergman (1) berlioz (1) berry (1) Birds of Psalms (1) Bíró Márti (1) Bizalom (1) bizet (1) bloom (1) boccanegra (3) böhm (2) Boito (1) boleyn (1) Boleyn Anna (1) borisz (1) Borogyin (1) borogyina (1) boskovsky (1) Bősze Ádám (2) botha (1) Both Miklós (1) brahms (2) Brahms (1) brel (1) Bretz Gábor (1) bruch (1) bruson (2) Bryn Terfel (1) Budapesti Fesztiválzenekar (1) Budapest Bár (1) callas (3) calleja (1) Calleja Joseph (1) canteloube (1) Cantemus (1) capricci (1) carreras (1) caruso (2) Caruso (1) casals (1) Cecilia Bartoli (1) cencic (1) chevallier (1) Címkék (3) Claudio Abbado (1) Clémence Poésy (1) Complesso Barocco (1) corelli (1) cossotto (1) country (1) crow (1) csaba (1) Csajkovszkij (3) csajkovszkij (2) Cser Krisztián (2) cura (2) dal (2) dalok (1) damrau (1) Daniel Barenboim (1) Dan Ettinger (1) Darvas Iván (1) David Fray (1) delpy (1) Delpy (1) demis (1) Dés (1) dés (1) dessay (2) dezső (1) Diana Damrau (1) diego (1) Dmitry Sinkovsky (1) domingo (6) don (1) Donizetti (3) donizetti (1) Don Carlos (1) Dubóczky Gergely (2) dürrenmatt (1) dvorák (1) dvorsky (1) eco (1) Edita Gruberova (2) Elza van der Heever (1) Emily Watson (1) erdmann (2) ernani (1) Erős Adrián (1) Erwin Schrott (1) Esterházy Péter (3) Ettore Scola (1) éva (2) Eva-Maria Westbroek (1) fado (1) Fassang László (1) Faust (1) Fekete Attila (1) fidélio (1) Figato házassága (1) filharmonikusok (2) fillipeschi (1) film (13) fiorenza (1) fischer dieskau (1) fleming (6) flórez (6) foucault (1) Francesco Meli (1) freni (1) frittoli (2) furioso (1) Furlanetto (2) furlanetto (6) garanca (2) Garanca (1) Gardiner (2) gardiner (1) Gárdonyi Géza (1) gate (1) geoffrey rush (1) Geoffry Rush (1) gheorghiu (1) gidon (1) Gidon Kremer (1) gilchrist (1) giordani (1) giovanni (1) godunov (1) golden (1) görgey (1) Gounod (1) graham (1) Grecsó Krisztián (1) Greenaway Peter (1) gregor (2) grigolo (3) gruberova (1) Guanqun Yu (1) gubanova (3) guerrerio (1) gynt (1) gyöngyi (1) györgy (1) hampson (2) handel (1) hatalma (1) hawk (1) Hawke (1) hegedűverseny (1) heifetz (1) Heiter Melinda (1) held (1) hepburn (2) Hétköznapi mennyország (1) Hilary du Pré (1) hoffmann (1) honegger (1) hugh (1) Hvorosztovszkij (5) hvorosztovszkij (18) hymel (1) ibsen (1) Ida (1) Ifjúság (1) Igor herceg (1) Ildar Abdrazakov (2) inga (1) irons (1) isaac (1) Isaac Stern (1) Ivan Magrí (1) IX. szimfonia (1) Jacqueline du Pré (1) janácek (1) janowitz (1) jaroussky (1) jascha (1) Jelena Obrazcova (1) jenufa (1) jeszenyin (1) Jevgynyij Nyesztyerenko (1) jevtusenko (1) Joaquin Phoenix (1) johnston (1) jónás (1) Jonas Kaufmann (1) José Cura (1) Joshua Bell (1) Joyce DiDonato (4) józsef (3) juan (1) judas (1) Judi Dench (1) júlia (1) Julia Fischer (1) jurowski (1) kaiser (1) Kaláka (1) kaláka (1) Kálmán László (1) kanawa (1) karinthy (1) karl (1) Katia Guerrerio (1) kaufmann (2) Kay Pollak (1) keenlyside (1) kegyencnő (1) kennedy (2) kerns (1) Kígyótojás (1) kiri (1) kir te kanawa (1) kocsis (1) Kocsis Zoltán (1) könig (2) könyv (2) korál (1) kovalik (1) Kovalik Balázs (2) Kratseva Nadia (1) kraus (1) kremer (1) Kristóf Réka (1) kulka (1) kuplé (1) Kurt Veill (1) kwiecien (3) Kwiecien (2) Ladányi Andrea (1) lammermoori (2) lang (1) lanza (1) lászló (1) laurie (1) Lengyel Kamarazenekar (1) Leonard Cohen (2) leonora (1) Leo Nucci (1) Létay Kiss Gabriella (1) levine (1) lindsey (2) Linklater (1) linklater (1) liturgikus zene (1) ljubimov (1) Loretta Lynn (1) Lorin Maazel (1) Lou de Laage (1) lucia (2) lucic (1) ludwig (2) luisi (2) lukács (1) luna (1) Macbeth (1) maccabeus (1) machbet (1) mácsai (2) Mácsai Pál (1) Madame Butterfly (1) maestri (1) mahagonny (1) mahler (1) Mahler (1) Maisky (1) Mamma mia 2. (1) maori (1) Marcelo Alvarez (1) mario (1) mariusz (1) mariza (1) Mariza (1) Marlene Dietrich (1) Marlis Petersen (1) márta (1) marton (2) mascagni (1) massenet (1) mattei (2) Matthew Polenzani (1) Matthew Rose (1) matthieu (1) mattila (1) Maxim Mironov (1) Maxim Vengerov (1) McVicar (1) meade (1) Medikus Zenekar (3) Mefistofele (1) meli (1) mendelssohn (1) Mendelssohn (1) mészöly (1) met (1) Michael Caine (1) Michael Lehotsky (1) Midori (1) mielőtt éjfélt üt az óra (1) mielőtt felkel a nap (1) mielőtt lemegy a nap (1) Mihail Petrenko (1) mihály (2) milnes (1) Mireille Mathieu (1) Mischa Maisky (1) mise (1) missa (1) monastirska (1) montand (1) Morricone Ennio (1) morris (2) mozart (3) Mozart (2) muszorgszkij (2) Nagy Zoltán Ferenc (1) nathalie (1) nemes nagy (1) nemzeti (1) Nemzeti Filharmonikusok (1) népzene (1) netrebko (7) Netrebko (3) nigel (1) novikova (1) Nyikita Mihalkov (1) obazcova (1) offenbach (1) Okszana Dika (1) Olga Peretyatko (1) opera (8) örkény (1) Örkény Színház (1) orlando (1) osváth (1) Otello (2) otello (1) paganini (2) Palimo story (1) pape (1) parasztbecsület (1) Parasztbecsület (1) Párnakönyv (1) parsifal (2) Pastorale (1) Patricia Racette (1) Patricia Van Ness (1) Patrick Bruel (1) pavarotti (1) peer (1) Peter Mattei (1) Philippe Do (1) Philippe Jaroussky (1) Philoména (1) piaf (2) pilinszky (1) pillangó (1) pillangókisasszony (1) Piotr Beczala (1) pirandello (1) pisaroni (1) podcast (1) polaski (1) polenzani (2) polgár (3) pomádé (1) poplavszkaja (3) prágai (1) puccini (2) Puritánok (1) puskin (1) rachmanninov (2) rácz (1) radvanovsky (2) ramón (1) ránki (1) rebeka (1) Regina Richter (1) régi zene (1) Renato Bruson (1) René Barbera (1) Ricarda Merbeth (1) ricarelli (1) ricci (3) Rigoletto (1) rigoletto (4) ring (2) Roberto Devereux (2) rodrigues (1) rogers (1) roocroft (1) rose (1) rossini (1) rost (2) rostropovitch (2) roussos (1) ruggiero (1) Ruttkai Éva (1) Saint-Saëns (1) Salman Rushdie (1) Salvatore Licitra (1) samuil (1) sanzon (6) sarkadi (1) sárközy (1) Sass Sylvia (1) Scarlett Johansson (1) scheier (1) Schöck Atala (2) schubert (1) Schütz Ila (1) Sebestyén Miklós (1) senki többet (1) Shöck Atala (1) sibelius (1) siegel (1) siegfried (1) Simic Aleksander (1) simon (1) Sissy Spacek (1) solemnis (1) Sonya Yoncheva (1) Sophie Nélisse (1) Sorrentino (1) Spike Jonze (1) Spotify (1) St. Florian Sangerknaben (1) stern (1) Stoyanova Krassimira (1) struckmann (1) Stuart Maria (1) Sulyok Mária (1) sutherland (1) Szabó István (1) Szabó Magda (1) szász (1) székely (1) Szentpétervári Filharmonikusok (1) színház (2) szmirnova (1) Szutrély Katalin (1) tamás (1) tamura (1) tanulni kell (1) Tarantino (1) te (1) tebaldi (1) temető (1) Terápia (1) Terfel (1) terfel (8) thais (1) Theresa Stratas (1) titus (1) Titus kegyelme (1) tornatore (1) tosca (1) tovsztogonov (1) Traviata (1) traviata (5) trójaiak (1) trubadúr (5) umberto (1) Umberto Eco (2) Urali Filharmonikus Zenekar (1) úrfi (1) Ute Lemper (2) váci (1) vali (1) vántus (1) Varázsbolt (1) vargas (4) Vashelyi György (1) végzet (1) verdi (8) Verdi (5) vers (5) villarroel (1) villazón (2) villon (1) Vincent Macaigne (1) Virtuózok (2) vivaldi (1) voigt (3) Wagner (3) wagner (3) wiedemann (1) Wiener Symphonyker (1) wieniawski (1) willi (1) xerxes (1) Yannick Nézet-Seguin (1) zajick (1) Zeffirelli (1) zefirelli (1) Zeljko Lucic (1) zene (3) Zeneakadémia (2) zeneakdémia (1) zsoltár (1) zsukov (1) Címkefelhő

Statcounter

Újra a barátomtól kapott versekről jut eszembe. Ennél pontosabban még senki nem határozta meg: a vers a vágy corpusa. Fantasztikus metafora. Nem líra, hanem a testet öltött vágy, ha úgy tetszik hiány. Egzakt és egyben sokkoló. Mert megfoghatóvá teszi a megfoghatatlant. Ezt tanítani kellene. Örülök, hogy ideadta őket. Sokat megértettem róla és sokat tanultam tőle. Köszönöm.

Szólj hozzá!

Még mindig a tegnap kapott verseket olvasom, és nem tudok betelni velük. Ahelyett, hogy dolgoznék!  Nem hagy nyugodni a kérdés: vajon a teljességből születnek-e   jó versek, vagy csak a hiányból?  Radnóti Fannihoz írott versei látszólag a beteljesült szerelemről szólnak, de igazából mind  akkor született, amikor nem volt vele. József Attila Ódája is "hamis teljesség", hiszen  tudjuk, hogy valójában nem volt övé Flóra. Juhász Gyula, Vajda János, Csokonai, vagy a világirodalomból Puskin, Jeszenyin, Dickinson.  Csak a beteljesületlen szerelemből maradtak ránk szép versek.

De nem csak a szerelemről szól  a hiány. Hiányzik az apánk, anyánk, ha már meghaltak, hiányoznak az elvesztett  barátok. Én például nem tudom pótolni a korán elveszített barátai-mat. Negyven fölött az ember valószínűleg nem tud új barátságokat kötni, mert nincs  mire közösen visszaemlékezni. Hiányzik a szemtanú az életből.

Hajlok rá, hogy az igazi költészethez kell a hiánya valaminek, és a vágy, hogy ezzel a hiányzó darabbal kiegészítsük a tükörcserepeinket. Mert valahol az egész törött, de azt hisszük, hogy valami varázslattal az eltört kristálytükröt újra egésszé, gyönyörűvé varázsoljuk. Mikor tört el? Talán  soha nem is volt hibátlan. De az emberi elme kiegészíti a hibás részeket, kitölti a hiányt. Nem bírjuk a hiányokat.

Ezek a versek arról szólnak, hogy mindenki azt szeretné, hogy legyenek olyan szemtanúi az életének, akiknek neki lehet támaszkodni.  Ahol a "kéz az ölelésben megtalálja lényegét", s "útitársa az értelem".  Csakhogy a tapasztalat szerint, ha a sikerül is kiegészíteni a kristálytükröt, az csak időleges. A repedések újra és újra előbújnak. Meg kellene tanulnunk a repedésekkel élni. Vajon eljön-e az az idő, amikor már nem bánt bennünket a repedés a  saját tükrünkön? Amikor elfogadjuk, mi több, megbocsátjuk magunknak az általunk okozott töréseket, másoknak a nekünk okozottakat? Azt hiszem, ha el is jön ez az idő,  csak az életünk végén, és akkor megnyugodva távozhatunk. De addig nem: addig állandóan a hiányzó darabokat keressük. Mert bár minden vers arról szól, hogy szeretnénk hazaérkezni, igazából mindig úton vagyunk.

 

Szólj hozzá!

Az én generációmnak vitathathatlanul Dimitrij Hvorosztovszkij.* Nekem biztosan ő.  Sok jó szerepe van, de abban is biztos vagyok, hogy az összes szerepei közül  Luna-ként a legjobb. Nem csak a hihetetlenül kedves, melegbarna, puha, simogató, gyönyö-rű baritonja miatt,   hanem a játéka miatt. (Plusz nagyon jóképű pasi is, de ez ahhoz kell, hogy sztár legyen belőle, jó operaénekes enélkül is lehet.)

Néhány napja adta a Mezzo a közös szentpétervári koncertjüket Renée Fleminggel. Csak tegnap sikerült megnéznem a felvételt, ahol A trubadúr  negyedik felvonásából  Leonora és Luna kettősével  (Mira, d'acerbe lagrime) nyitottak. Renée Fleming  is nagyon jó Leonora, de   most értettem meg, hogy  Hvorosztovszkij előadásában  miért  rokonszenves Luna, mi több, akár még szerethető is, miközben egyértelműen az opera negatív hőse. Volt egy mozdulata, amivel megsimította Leonora arcát. Abban annyi gyengédség és szenvedély volt, hogy elhittem neki, hogy ő ezért a nőért ölni is hajlandó. Semmi más nem élteti, csak Leonora.  Láttam már tőle ezt a mozdulatot.

Április végén láttam a Metropolitan Opera közvetítésében Hvorosztovkszij-jal  és és Sondra Radvanovsky-val A trubadúrt. Az előző napon kaptam meg életem egyik legnagyobb pofonját, eléggé magam alatt voltam. Ne szépítsünk: ki voltam borulva. Nem is akartam elmenni az előadásra, de  itthon sem tudtam ülni.  Úgy esett, hogy egyedül mentem, gondoltam majd odaadom valakinek a felesleges jegyeket a színház előtt, csak vannak ott egyetemisták, akik örülni fognak az ingyen belépőknek.  Nem voltak,  az egyetemisták manapság nem nagyon járnak operába. Ettől még szomorúbb lettem.

Az első néhány áriánál még ki akartam jönni, annyira nem tudtam  odafigyelni, de nem akartam felállítani a szomszédaimat, én is utálom, ha valaki megzavarja az előadást. Aztán jött Luna, és elénekelte az Il balen del suo sorriso-t, és nem tudtam felállni.  Szerintem Verdi jobban szerette Lunát, mint Manrico-t. Akinek ilyen áriát ír, azt csak szeretheti. Hvorosztovszkij semmit nem csinált, csak megállt és láttam, hogy maga előtt látja Leonora arcát. Olyan szenvedéllyel énekelt,  hogy a lélegzetem is elállt. Aztán a  Mira, d'acerbe lagrime kettősben egyszercsak lehajolt a zokogó Leonorához, és magához ölelte.  Sokszor láttam már A trubadúrt, jobb- rosszabb Lunákkal.  Ha volt is ölelés, az mindig a testi vágyról szólt. Hvorosztovszkijnál is volt erotikus töltete ennek a mozdulatnak, hogyne lett volna,  de sokkal több volt annál. Arról szólt, hogy: " értsd meg Leonora, nem tudok nélküled élni, én vagyok a Te embered! Nem ismersz, de adj esélyt, és én bebizonyítom, hogy nálam jobban nem szeret senki!"  Ez volt az szépség és a szörnyeteg operai kettőse. Ebben a pillanatban nem tudtam, hogy ki a kiszolgáltatottabb: Leonora vagy Luna? Nekem úgy tűnt, hogy Luna. Leonora áldozat, de az önfeláldozása saját választása. Lunának nincs választása. Neki muszáj szeretni, mert nem tehet ellene semmit! Ez a végzete. Ekkor szerettem meg Lunát. Tartalmat (nem értelmet!)  kapott az "őrült szenvedély" kifejezés. Hvorosztovszkijnál Lunát a magány és a szerelem teszi szörnyeteggé. De mégis, nem minden nő arra vágyik titokban, hogy ilyen őrült szenvedéllyel szeressék?  Van ennél bocsánatosabb bűn? Tudom persze, hogy az életben  rémisztő egy ilyen.  De minden érzés amiért érdemes élni és meghalni, az benne van egy olasz operában. Talán ezért is szeretem  ennyire.

 *Manapság  a magyarban is gyakran Dmitri Hvorostovsky-nak írják, de szerintem a magyar helyesírás szabályai szerint Dimitrij Hvorosztovszkij.

 

Címkék: fleming luna trubadúr hvorosztovszkij

Szólj hozzá!

Ma kaptam egy kedves barátomtól 114 verset. Pontosabban addig nyaggattam, míg ideadta a verseit CD-n.  Eddig kb. 20-25-öt ismertem,  most megismertem belőle egy embert.  Ritkán találkozunk, de azért igyekszem nyomon követni, hogy mi van vele. A verseiből pontosan tudom. Furcsa dolog ez: bár nyilvánvalóan azért írja  a verseket, hogy elmondja mit érez, valószínűleg nem érzékeli, hogy mennyire pontosak ezek a versszakok. Talán ezért nem is meri vállalni őket.

 Már régen szerettem volna feltenni tőle a coppelia-ra néhányat, vagy legalább részleteket, de nem mertem. Egyrészt mert minden próbálkozásomra, hogy publikálja a verseit, mereven elzárkózott, másrészt mert ezek a versek nagyon személyesek, csak akkor tehetem fel, ha egy kicsit eltávolodik tőlük.  Most is személyes  olvasásra adta, és ettől egy kicsit szomorú vagyok. Mert így senki nem tudja, hogy ezek mennyire jó versek! Vagy legalábbis mennyire jó gondolatok, mennyire jó versszakok maradnak így asztalfiókban. Szerintem legalább két kötet kijönne belőlük, mert nyilván vannak torzók, és vannak  olyanok is, amelyek jobb, ha megmaradnak személyes ügynek.

A korábban ismertekből van három - négy nagy kedvencem,  az újonnan kapottakból pedig afféle szellemi epikureusként szemezgetek.  De ahogy olvasom, úgy vagyok egyre szomorúbb. Mert látok egy embert, aki többnyire mérhetetlenül magányos, és többnyire ugyanazokat a hibákat követi el, mint én az ő korában vagy egészen fiatalon. Gyönyörű szavai és hasonlatai vannak a világra, és ezt a világ nem veszi észre. Pedig tudom, hogy több közös ismerősünk  is  ismeri vagy ismerhetné a verseit. Ilyenkor  az jut eszembe, hogy vajon én azért rezonálok rá, mert én  sem a jelenben élek, vagy  egyszerűen csak affin vagyok a  jó versekre? Kedvelem ezt a fiút, de nem tudom hogyan mondjam meg neki, hogy élje végre az életét, ne csak írjon róla! Most éljen, mert elrohan mellette ez az egész, amit életnek hívnak. Ne várjon, éljen. Vannak dolgok, amiket csak itt és most lehet csinálni, mert később sokkal kínzóbb a hiánya. És pótolhatatlanok.   

Gyakran fordul elő velem, hogy  bizonyos érzéseim  vagy azok hiánya  meghatározott versek sorait juttatják eszembe. De nem fordítva kellene lennie? Hogy a versekről az élménynek kellene eszembe jutnia, amire rezonál?  Ma már több "versem van" mint élményem. Lehet, hogy inkább élményeket kellene gyűjtenem?   

Persze lehet, hogy a  versek csak arra jók, hogy aki írja, az egyfajta önismereti tréninget tartson, aki olvassa, magára ismerjen. És a kettőnek nem is kell találkoznia. De azért szerintem jó, ha találkoznak.

 

Szólj hozzá!