HTML

A propos! Versek!

Mindaz, ami a versekről, zenékről, operákról, filmekről eszembe jut.

Friss topikok

  • nyolcasesküdt: Kösz a visszatérést, bírtam értékelni. Hvorosztovszkij állapota kétségbeejtő, azon kevesek egyik... (2017.02.01. 16:13) 2016 meg az ő vége
  • coppelia: Aki kér, annak megadatik. :-) Előbb-utóbb rászánom magam. Boldog új évetés sok kó zenét, filmet, s... (2016.12.27. 21:38) Hvorosztovszkij a MUPA-ban
  • coppelia: @PB: Kedves Bea! Örülök, hogy tetszett. A tanév kezdete óta ugrásszerűen megnőtt a blog keresetts... (2014.09.02. 18:52) Valaki mondja meg
  • coppelia: @labdajáték: Esterházynál minden mondat és minden elrejtett gondolat is többértelmű. Arról már ne... (2014.07.22. 15:12) Egy újabb fontos Esterházy

Címkék

a (1) abba (1) Abba (1) abbado (1) abdrazakov (1) Abouzahra Amira (1) Abouzahra Mariam (1) ábrahám (1) Ady Endre (1) Agata Buzek (1) Agata Kulesza (2) Agata Trzebuchowska (1) ahmatova (1) aida (1) alagna (5) Alagna (2) álarcosbál (3) Alfredo Kraus (1) almaviva (1) Alois Mülbacher (1) alvajáró (1) álvarez (1) Amanda Majeski (1) ancsel (4) Andorai Péter (1) andrea (1) Anja Harteros (2) anna (1) Ann Hellenberg (1) anyegin (3) Anyegin (1) aranykoporsó (1) ária (1) Ártatlanok (1) arte (1) asako (1) attila (3) auden (3) audrey (1) auvergne i (1) aznavour (2) Aznavour (1) azucena (1) A bál (1) A bolygó hollandi (2) A két Foscari (1) A könyvtolvaj (1) a legrégebbi dal (1) A nő (1) A Rajna kincse (1) bach (2) Bajazzok (1) Baráth Emőke (1) bardon (1) barokk (1) bartoli (3) bátori (1) baudolino (1) bécaud (1) bécsi (1) beczala (2) Beczala (2) beethoven (5) Beethoven (3) bellini (1) Bergman (1) berlioz (1) berry (1) Birds of Psalms (1) Bíró Márti (1) Bizalom (1) bizet (1) bloom (1) boccanegra (3) böhm (2) Boito (1) boleyn (1) Boleyn Anna (1) borisz (1) Borogyin (1) borogyina (1) boskovsky (1) Bősze Ádám (2) botha (1) Both Miklós (1) brahms (2) Brahms (1) brel (1) Bretz Gábor (1) bruch (1) bruson (2) Bryn Terfel (1) Budapesti Fesztiválzenekar (1) Budapest Bár (1) callas (3) calleja (1) Calleja Joseph (1) canteloube (1) Cantemus (1) capricci (1) carreras (1) caruso (2) Caruso (1) casals (1) Cecilia Bartoli (1) cencic (1) chevallier (1) Címkék (3) Claudio Abbado (1) Clémence Poésy (1) Complesso Barocco (1) corelli (1) cossotto (1) country (1) crow (1) csaba (1) Csajkovszkij (3) csajkovszkij (2) Cser Krisztián (2) cura (2) dal (2) dalok (1) damrau (1) Daniel Barenboim (1) Dan Ettinger (1) Darvas Iván (1) David Fray (1) delpy (1) Delpy (1) demis (1) Dés (1) dés (1) dessay (2) dezső (1) Diana Damrau (1) diego (1) Dmitry Sinkovsky (1) domingo (6) don (1) Donizetti (3) donizetti (1) Don Carlos (1) Dubóczky Gergely (2) dürrenmatt (1) dvorák (1) dvorsky (1) eco (1) Edita Gruberova (2) Elza van der Heever (1) Emily Watson (1) erdmann (2) ernani (1) Erős Adrián (1) Erwin Schrott (1) Esterházy Péter (3) Ettore Scola (1) éva (2) Eva-Maria Westbroek (1) fado (1) Fassang László (1) Faust (1) Fekete Attila (1) fidélio (1) Figato házassága (1) filharmonikusok (2) fillipeschi (1) film (13) fiorenza (1) fischer dieskau (1) fleming (6) flórez (6) foucault (1) Francesco Meli (1) freni (1) frittoli (2) furioso (1) Furlanetto (2) furlanetto (6) garanca (2) Garanca (1) Gardiner (2) gardiner (1) Gárdonyi Géza (1) gate (1) geoffrey rush (1) Geoffry Rush (1) gheorghiu (1) gidon (1) Gidon Kremer (1) gilchrist (1) giordani (1) giovanni (1) godunov (1) golden (1) görgey (1) Gounod (1) graham (1) Grecsó Krisztián (1) Greenaway Peter (1) gregor (2) grigolo (3) gruberova (1) Guanqun Yu (1) gubanova (3) guerrerio (1) gynt (1) gyöngyi (1) györgy (1) hampson (2) handel (1) hatalma (1) hawk (1) Hawke (1) hegedűverseny (1) heifetz (1) Heiter Melinda (1) held (1) hepburn (2) Hétköznapi mennyország (1) Hilary du Pré (1) hoffmann (1) honegger (1) hugh (1) Hvorosztovszkij (5) hvorosztovszkij (18) hymel (1) ibsen (1) Ida (1) Ifjúság (1) Igor herceg (1) Ildar Abdrazakov (2) inga (1) irons (1) isaac (1) Isaac Stern (1) Ivan Magrí (1) IX. szimfonia (1) Jacqueline du Pré (1) janácek (1) janowitz (1) jaroussky (1) jascha (1) Jelena Obrazcova (1) jenufa (1) jeszenyin (1) Jevgynyij Nyesztyerenko (1) jevtusenko (1) Joaquin Phoenix (1) johnston (1) jónás (1) Jonas Kaufmann (1) José Cura (1) Joshua Bell (1) Joyce DiDonato (4) józsef (3) juan (1) judas (1) Judi Dench (1) júlia (1) Julia Fischer (1) jurowski (1) kaiser (1) Kaláka (1) kaláka (1) Kálmán László (1) kanawa (1) karinthy (1) karl (1) Katia Guerrerio (1) kaufmann (2) Kay Pollak (1) keenlyside (1) kegyencnő (1) kennedy (2) kerns (1) Kígyótojás (1) kiri (1) kir te kanawa (1) kocsis (1) Kocsis Zoltán (1) könig (2) könyv (2) korál (1) kovalik (1) Kovalik Balázs (2) Kratseva Nadia (1) kraus (1) kremer (1) Kristóf Réka (1) kulka (1) kuplé (1) Kurt Veill (1) kwiecien (3) Kwiecien (2) Ladányi Andrea (1) lammermoori (2) lang (1) lanza (1) lászló (1) laurie (1) Lengyel Kamarazenekar (1) Leonard Cohen (2) leonora (1) Leo Nucci (1) Létay Kiss Gabriella (1) levine (1) lindsey (2) Linklater (1) linklater (1) liturgikus zene (1) ljubimov (1) Loretta Lynn (1) Lorin Maazel (1) Lou de Laage (1) lucia (2) lucic (1) ludwig (2) luisi (2) lukács (1) luna (1) Macbeth (1) maccabeus (1) machbet (1) mácsai (2) Mácsai Pál (1) Madame Butterfly (1) maestri (1) mahagonny (1) mahler (1) Mahler (1) Maisky (1) Mamma mia 2. (1) maori (1) Marcelo Alvarez (1) mario (1) mariusz (1) mariza (1) Mariza (1) Marlene Dietrich (1) Marlis Petersen (1) márta (1) marton (2) mascagni (1) massenet (1) mattei (2) Matthew Polenzani (1) Matthew Rose (1) matthieu (1) mattila (1) Maxim Mironov (1) Maxim Vengerov (1) McVicar (1) meade (1) Medikus Zenekar (3) Mefistofele (1) meli (1) mendelssohn (1) Mendelssohn (1) mészöly (1) met (1) Michael Caine (1) Michael Lehotsky (1) Midori (1) mielőtt éjfélt üt az óra (1) mielőtt felkel a nap (1) mielőtt lemegy a nap (1) Mihail Petrenko (1) mihály (2) milnes (1) Mireille Mathieu (1) Mischa Maisky (1) mise (1) missa (1) monastirska (1) montand (1) Morricone Ennio (1) morris (2) mozart (3) Mozart (2) muszorgszkij (2) Nagy Zoltán Ferenc (1) nathalie (1) nemes nagy (1) nemzeti (1) Nemzeti Filharmonikusok (1) népzene (1) netrebko (7) Netrebko (3) nigel (1) novikova (1) Nyikita Mihalkov (1) obazcova (1) offenbach (1) Okszana Dika (1) Olga Peretyatko (1) opera (8) örkény (1) Örkény Színház (1) orlando (1) osváth (1) Otello (2) otello (1) paganini (2) Palimo story (1) pape (1) parasztbecsület (1) Parasztbecsület (1) Párnakönyv (1) parsifal (2) Pastorale (1) Patricia Racette (1) Patricia Van Ness (1) Patrick Bruel (1) pavarotti (1) peer (1) Peter Mattei (1) Philippe Do (1) Philippe Jaroussky (1) Philoména (1) piaf (2) pilinszky (1) pillangó (1) pillangókisasszony (1) Piotr Beczala (1) pirandello (1) pisaroni (1) podcast (1) polaski (1) polenzani (2) polgár (3) pomádé (1) poplavszkaja (3) prágai (1) puccini (2) Puritánok (1) puskin (1) rachmanninov (2) rácz (1) radvanovsky (2) ramón (1) ránki (1) rebeka (1) Regina Richter (1) régi zene (1) Renato Bruson (1) René Barbera (1) Ricarda Merbeth (1) ricarelli (1) ricci (3) Rigoletto (1) rigoletto (4) ring (2) Roberto Devereux (2) rodrigues (1) rogers (1) roocroft (1) rose (1) rossini (1) rost (2) rostropovitch (2) roussos (1) ruggiero (1) Ruttkai Éva (1) Saint-Saëns (1) Salman Rushdie (1) Salvatore Licitra (1) samuil (1) sanzon (6) sarkadi (1) sárközy (1) Sass Sylvia (1) Scarlett Johansson (1) scheier (1) Schöck Atala (2) schubert (1) Schütz Ila (1) Sebestyén Miklós (1) senki többet (1) Shöck Atala (1) sibelius (1) siegel (1) siegfried (1) Simic Aleksander (1) simon (1) Sissy Spacek (1) solemnis (1) Sonya Yoncheva (1) Sophie Nélisse (1) Sorrentino (1) Spike Jonze (1) Spotify (1) St. Florian Sangerknaben (1) stern (1) Stoyanova Krassimira (1) struckmann (1) Stuart Maria (1) Sulyok Mária (1) sutherland (1) Szabó István (1) Szabó Magda (1) szász (1) székely (1) Szentpétervári Filharmonikusok (1) színház (2) szmirnova (1) Szutrély Katalin (1) tamás (1) tamura (1) tanulni kell (1) Tarantino (1) te (1) tebaldi (1) temető (1) Terápia (1) Terfel (1) terfel (8) thais (1) Theresa Stratas (1) titus (1) Titus kegyelme (1) tornatore (1) tosca (1) tovsztogonov (1) Traviata (1) traviata (5) trójaiak (1) trubadúr (5) umberto (1) Umberto Eco (2) Urali Filharmonikus Zenekar (1) úrfi (1) Ute Lemper (2) váci (1) vali (1) vántus (1) Varázsbolt (1) vargas (4) Vashelyi György (1) végzet (1) verdi (8) Verdi (5) vers (5) villarroel (1) villazón (2) villon (1) Vincent Macaigne (1) Virtuózok (2) vivaldi (1) voigt (3) Wagner (3) wagner (3) wiedemann (1) Wiener Symphonyker (1) wieniawski (1) willi (1) xerxes (1) Yannick Nézet-Seguin (1) zajick (1) Zeffirelli (1) zefirelli (1) Zeljko Lucic (1) zene (3) Zeneakadémia (2) zeneakdémia (1) zsoltár (1) zsukov (1) Címkefelhő

Statcounter

A coppelia-n a leggyakrabban felbukkanó keresés Villon: Apró képek balladájára mutat. Ez önmagában még semmilyen információt nem közöl, de ha megnézem a keresőszavakat, akkor annak több mint a fele úgy szól, hogy "apró képek balladája elemzés". Könyörgöm?! Mit kell elemezni az Apró képek balladáján? Olvasni kell és élvezni. Mi az, amit egy középiskolás nem ért ezen a versen? Mit kell ezen "érteni"? Olvassátok és élvezzétek! Hagyjátok, hogy hasson rátok! Enjoy your flight!

 

Címkék: villon

Szólj hozzá!

Mi a különbség egy francia sanzon és egy dal között? Látszólag semmi, valójában nagyon is sok. A francia sanzonnak története, dramaturgiája van, egy dalnak nem feltétlenül. Annak többnyire csak dallama, jó esetben értelmes szövege vagy hangu-lata. Rosszabb esetben egyik sem. A magyar sanzon pedig valahol a kettő között helyezkedett el, mert ma már gyakorlatilag nincs. Pedig jó volt. Igazán jó a harmincas - negyvenes években, de még a hatvanasokban is voltak képviselői. (Medgyaszay Vilma, Rácz Vali, Zsolnay Hédi, a nyolcvanas évek elején Császár Angela) Bizonyos értelemben magyar sanzon volt Adamis Anna Darvas Ivánnak és Ruttkai Évának írt lemeze, de aztán ez a sor abba maradt. Külön műfaj a Zorán - Dusán páros.

A francia sanzon mindig komplett dráma. Elég csak Edith Piafra gondolni, minden dala egy háromperces történet. Ezt rajtuk kívül senki nem csinálta. Piafon kívül Juliette Greco, Mireille Mathieu (ismeri még valaki ezt a nevet?), esetleg Dalida, a férfiak közül Maurice Chevallier, Gilbert Bécaud, Charles Azna-vour, Yves Montand. Ma már az említetteken kívül nincs igazán átütő sanzonénekesük. Vannak próbálkozások, főként színészek jelentkeznek ilyen kísérletekkel, de mintha a műfajnak lenne vége. Nekem például nagyon nem jött be Patrick Bruel.

A francia sanzon igazi színpada a párizsi Olympia. Nem szép, nem impozáns, nem "délicat", mégis minden előadó az Olympia színpadára vágyik. Még a felkonferálások is mindig így kezdődnek: Mireille Mathieu a párizsi Olympia színpadán! Ha Párizsban vagyok, mindig elsétálok az Operához, akkor is, ha éppen nem kaptam jegyet, vagy nem fér bele az utamba egy előadás. Ilyenkor mindig a Madeleine - Boulevard des Capucines útvonalon megyek, pedig a szállodámból van rövidebb út is, mert hangulata van az útnak, és elsétálok az Olympia előtt is. Mikor legutóbb arra sétáltam, éppen zárva volt, de már kinn voltak a plakátok Aznavour koncertjére. És biztos vagyok benne, hogy egy szék nem marad üresen.

A francia sanzon épp azon okból sorvadt el, mint az olasz sláger: az angol nyelv ölte meg. A hatvanas évekig még ellenállt mindkettő. Ma már csak angolul lehet világkarriert csinálni. Akkor még világsztárok voltak a franciák és az olaszok is.

Itthon az elmúlt év egyik legjobb lemeze volt Kulka János francia sanzonlemeze. (Kulka: Akarod vagy nem) Jórészt fordítások (Zöldi Gergelyt illeti a dicséret), de van eredeti nyelven is. Kulka nagyon jól magyarította a dalokat, nekem nagy kedvenceim A régi szeretők dala, A ki férfi és ki nem , na és a Néma szerelem. Nagyon szeretem az Akarod vagy nem-et is, de az eredetileg nem francia. Sehol a világon nem lehetne dalt írni egy transzvesztita előadóművészről, csak a franciáknál. (Ki férfi és ki nem) A fordítót dícséri, hogy hihetetlen intelligensen fordított, Kulkát, hogy a dal nem a furcsaságról, hanem a magányról szól. Arról, hogy a veleszületett világában mindenki ugyanúgy boldog akar lenni. Ezeket a dalokat nem éneklik, hanem játsszák. És ebben Kulka nagyon - nagyon jó. Két dolog zavar a lemezen: egyik, hogy miért nincs több francia sanzon rajta, másrészt, hogy olyan dalok is felkerültek, amik önmagukban jók, és Kulkához is illenek, de nem illenek a lemezre. Jó dal a Fehér babák takarodója, de nem sanzon. Sokkal egységesebb lett volna, ha kimarad, mint ahogy az általam igencsak kedvelt igen jó fordításban énekelt Halleluja sem ide való. Ezeknek egy másik Kulka lemezt kellett volna csinálni, sok más számmal együtt. Továbbá jó lenne, ha magyar sanzonlemezt írnának neki, mert ha valaki, hát Kulka tud sanzont énekelni. És nagyon megérdemelné, hogy neki írt számok legyenek rajta.

Címkék: aznavour montand kulka matthieu bécaud chevallier

Szólj hozzá!

21.
szeptember

Anyegin

coppelia  |  Szólj hozzá!

Napok óta az Anyegint hallgatom Hvorosztovszkijjal és Renée Fleminggel. Illetve nézem a youtube-on. És minél többször nézem, annál jobban szeretnék egy MET DVD-t, mert ez a közvetítés nekem kimaradt.

Van néhány lemezem, amin Hvorosztovszkij részleteket énekel belőle, de teljes Anyeginem nincs. Ez ellen sürgősen tenni kell, úgyhogy kell egy CD is, mert a DVD az autóban használhatatlan. A DVD pedig azért kell, mert ott látszik ennek a két fantasztikus énekesnek a játéka, amitől Tatjána a saját döntéseit megbánó és szenvedő nő lesz, és Anyegin nem papírmasé, hanem unatkozó, majd emésztő szerelemre lobbanó férfi.

A tavalyi évadban láttam az Operaházban az Anyegint, nem volt jó. Unalmas volt, és minden érzelem hiányzott belőle. Semmilyen feszültség nem volt a két főhős között, Tatjána nem volt bolondul szerelmes, Anyegint éppen ezért nem is zavarta az ügy, ledarálta a "Vü mnye piszali ... Kogda bü zsizny domasnyim krugom" című áriát, de abban nem volt semmi, amitől úgy éreztem volna, hogy Anyegint akár csak egy kicsit is kényelmetlenül is érintette volna Tatjána levele. Arról nem beszélve, hogy nem szeretem ha az operaénekesnő dramaturgiailag indokolatlanul hempereg a földön. (Ez egyébként valami új divat a Magyar Állami Operaházban, mert az Orfeuszban is ezt csinálták. Ott is felesleges blöff volt.)

Ellenben a youtube-on elérhető ARTE által sugárzott előadásban látok két embert, akik igazi érzelmeket árulnak el, először csak Tatjána egyoldalú szerelme, és Anyegin ebből fakadó "mit akar tőlem ez a nő" érzése, majd a "mit mulasztottam el" döbbenete Hvorosztovszkij arcán. Később a vágy, a megbánás, a könyörgés, a szerelem, a csalódás, a fájdalom, a veszteség, a döbbenet, minden rajta van. Egyszerűen fantasztikus.

A zárójelenet különösen jó. Fleming tökéletesen hozza a szerelmet örökre eltemető kötelességtudó feleséget, akit újra megkísért a sors, de tanult a leckéből. Amikor megsimogatja Anyegin arcát az mindennél többet elárul Tatjánáról. Arról a nőről, aki tudja, hogy ebből a simogatásból fog élni hátralévő életében. Hogy nincs több, ennek a mozdulatnak elégnek kell lennie amíg él. Hogy ennek az arcnak a képét viszi magával a sírba. Ahogyan ráhajtja a fejét Anyegin arcára, abban a tiltott szerelem minden lemondása benne van. És az a vágy, hogy egyszer, csak egyetlen egyszer szeretné megtudni, hogy milyen érzés, ha olyat ölel, akit szeret. Ehhez Renée Fleming kell. Aki ötven éves (egyébként rendkívül dekoratív) nő létére el tudja velünk hitetni, hogy a szerelemben és a szerelmében csalódott fiatal nő.

Közben Hvorosztovszkij arcán "a bárcsak örökké tartana ez a pillanat" kifejezés, majd a végén: "a minden elveszett" tragédiája. Zseniális énekes és színész, nem egyszerűen egyike a legjobbaknak, hanem a legjobb. Biztosan az is közrejátszik, hogy orosz lévén tökéletesen érti a "felesleges ember" karakterét. Ki ha Ő ne tudná, hogy Puskin mit akart mondani, és Csajkovszkijnál jobban senki nem értett a dallamhoz? Annyian és annyi sokszor játszották és énekelték rosszul az Anyegint, hogy könnyű elhinni, hogy ez egy rossz darab. Fleming és Hvorosztovszkij visszaadta az Anyegint a közönségnek. És külön dícsérendő, hogy nem romantizálták a darabot. A legnagyobb hiba egy romantikus darabot romantizálva játszani, mert attól csak édeskés és nyúlós lesz. Abban amit láttam, minden pontosan a helyén van. Szóval nekem kell ez az Anyegin ezzel a két énekessel, mert ennél jobban ezt még nem énekelte senki.

Csak úgy mellesleg: miért nem lehet kis hazánkban fogni az ARTE-t, legalább fizetős csatornaként? Ha Franciaország-ban vagyok, ez az első, amit bekapcsolok. Miért nem lehet nálunk is sugározni? Biztos lenne rá fizető közönség. Az első jelentkezőt felírhatják.



Címkék: fleming anyegin arte hvorosztovszkij

Szólj hozzá!

Két kötet van az éjjeli szekrényemen Biblia helyett: a József Attila összes, és Ancsel Éva bekezdései. Az előbbi kamaszkorom óta, az utóbbi jó tíz éve éve. Mégis kevés József Attila verset töltök fel. Egyrészt azért, mert rajta van a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján, másrészt azért, mert néha már nem tudom, hogy amit a verseiről gondolok, az mennyiben róla, és mennyiben rólam szól. Annyira a sajátommá váltak, hogy néha nem tudok különbséget tenni költő és olvasója között. József Attila nem költő volt, hanem géniusz. Ha nem magyar nyelven írt volna, akkor minden bizonnyal ma a világirodalom gyöngyszemeként tartanák nyilván. Az is bizonyos, hogy sokan gondolják így, hiszen szinte minden barátom, aki szereti a verseket, kedvenceként Őt jelöli meg. Ezért aztán mindig úgy gondolom, hogy felesleges posztolni, mert mindenki ismeri.

Ancsel Éva más. Ő felnőttkori felfedezés. Nem is vers, nem is próza. A bekezdések sajátos "ancseli" műfaj. Epigrammák az életről. Úgy alakult, hogy egy nagyon közeli barátom, (régi professzorom, mentorom) sírját látogatva mindig elmegyek Ancsel Éva sírja mellett. Mindig megkösznöm neki a bekezdéseket. Ők ketten jó barátságban voltak, én nem ismertem Ancsel Évát személyesen, de az idős barátomon keresztül sokat hallottam róla. Így lassan az elbeszéléseken és a Bekezdéseken keresztül mégis személyes ismerősömmé vált, anélkül, hogy találkoztunk volna, vagy valaha is hallott volna rólam bármit is. Mivel a Bekezdések hihetetlen bölcsességről tanúskodnak, és olyan etikát közvetítenek, ami számomra mindig etalon, így Ancsel Éva is része lett az életemnek. Fontolgatom, hogy őt is posztoljam a coppelia-n. Néhány éve a Kossuth Kiadónál újra megjelentették az Összes bekezdések-et, vettem egy csomó példányt, és minden barátom azt kapta karácsonyra. De csak egy ember volt, akit ugyanúgy megérintett, mint engem. Azóta már Ő is elment, és valahányszor rágondolok, mindig Ancsel Éva 476. bekezdése jut eszembe: "A halottnak se mindegy, hogy megérintjük-e az arcát, és hogyan. Magával viszi ennek az érintésnek a melegét. Hogy hová? A semmibe is."

Címkék: attila józsef éva ancsel

Szólj hozzá!