HTML

A propos! Versek!

Mindaz, ami a versekről, zenékről, operákról, filmekről eszembe jut.

Friss topikok

  • nyolcasesküdt: Kösz a visszatérést, bírtam értékelni. Hvorosztovszkij állapota kétségbeejtő, azon kevesek egyik... (2017.02.01. 16:13) 2016 meg az ő vége
  • coppelia: Aki kér, annak megadatik. :-) Előbb-utóbb rászánom magam. Boldog új évetés sok kó zenét, filmet, s... (2016.12.27. 21:38) Hvorosztovszkij a MUPA-ban
  • labdajáték: A kettő feltételezi egymást: az érzelmi bevonódás, megélés és a tudatosulás. A tudatosodás csak ez... (2014.11.04. 08:54) Ida
  • coppelia: @PB: Kedves Bea! Örülök, hogy tetszett. A tanév kezdete óta ugrásszerűen megnőtt a blog keresetts... (2014.09.02. 18:52) Valaki mondja meg
  • coppelia: @labdajáték: Esterházynál minden mondat és minden elrejtett gondolat is többértelmű. Arról már ne... (2014.07.22. 15:12) Egy újabb fontos Esterházy

Címkék

a (1) abba (1) Abba (1) abbado (1) abdrazakov (1) Abouzahra Amira (1) Abouzahra Mariam (1) ábrahám (1) Agata Buzek (1) Agata Kulesza (2) Agata Trzebuchowska (1) ahmatova (1) aida (1) alagna (5) Alagna (1) álarcosbál (3) Alfredo Kraus (1) almaviva (1) Alois Mülbacher (1) alvajáró (1) álvarez (1) Amanda Majeski (1) ancsel (4) andrea (1) Anja Harteros (2) anna (1) Ann Hellenberg (1) anyegin (3) Anyegin (1) aranykoporsó (1) ária (1) Ártatlanok (1) arte (1) asako (1) attila (3) auden (3) audrey (1) auvergne i (1) aznavour (2) Aznavour (1) azucena (1) A bál (1) A bolygó hollandi (2) A két Foscari (1) A könyvtolvaj (1) a legrégebbi dal (1) A nő (1) A Rajna kincse (1) bach (2) Bajazzok (1) Baráth Emőke (1) bardon (1) barokk (1) bartoli (3) bátori (1) baudolino (1) bécaud (1) bécsi (1) beczala (2) Beczala (2) beethoven (5) Beethoven (2) bellini (1) Bergman (1) berlioz (1) berry (1) Birds of Psalms (1) Bíró Márti (1) bizet (1) bloom (1) boccanegra (3) böhm (2) Boito (1) boleyn (1) Boleyn Anna (1) borisz (1) Borogyin (1) borogyina (1) boskovsky (1) Bősze Ádám (1) botha (1) Both Miklós (1) Brahms (1) brahms (2) brel (1) Bretz Gábor (1) bruch (1) bruson (2) Budapesti Fesztiválzenekar (1) Budapest Bár (1) callas (3) calleja (1) canteloube (1) capricci (1) carreras (1) caruso (2) casals (1) Cecilia Bartoli (1) cencic (1) chevallier (1) Címkék (3) Claudio Abbado (1) Clémence Poésy (1) Complesso Barocco (1) corelli (1) cossotto (1) country (1) crow (1) csaba (1) Csajkovszkij (3) csajkovszkij (2) Cser Krisztián (2) cura (2) dal (2) dalok (1) damrau (1) Daniel Barenboim (1) Dan Ettinger (1) David Fray (1) delpy (1) Delpy (1) demis (1) dés (1) dessay (2) dezső (1) Diana Damrau (1) diego (1) Dmitry Sinkovsky (1) domingo (6) don (1) donizetti (1) Donizetti (3) Don Carlos (1) Dubóczky Gergely (2) dürrenmatt (1) dvorák (1) dvorsky (1) eco (1) Edita Gruberova (2) Elza van der Heever (1) Emily Watson (1) erdmann (2) ernani (1) Erős Adrián (1) Erwin Schrott (1) Esterházy Péter (3) Ettore Scola (1) éva (2) Eva-Maria Westbroek (1) fado (1) Fassang László (1) Faust (1) Fekete Attila (1) fidélio (1) Figato házassága (1) filharmonikusok (2) fillipeschi (1) film (12) fiorenza (1) fischer dieskau (1) fleming (6) flórez (6) foucault (1) Francesco Meli (1) freni (1) frittoli (2) furioso (1) furlanetto (6) Furlanetto (2) Garanca (1) garanca (2) Gardiner (2) gardiner (1) Gárdonyi Géza (1) gate (1) geoffrey rush (1) Geoffry Rush (1) gheorghiu (1) gidon (1) Gidon Kremer (1) gilchrist (1) giordani (1) giovanni (1) godunov (1) golden (1) görgey (1) Gounod (1) graham (1) Greenaway Peter (1) gregor (2) grigolo (3) gruberova (1) Guanqun Yu (1) gubanova (3) guerrerio (1) gynt (1) gyöngyi (1) györgy (1) hampson (2) handel (1) hatalma (1) hawk (1) Hawke (1) hegedűverseny (1) heifetz (1) Heiter Melinda (1) held (1) hepburn (2) Hétköznapi mennyország (1) Hilary du Pré (1) hoffmann (1) honegger (1) hugh (1) Hvorosztovszkij (5) hvorosztovszkij (18) hymel (1) ibsen (1) Ida (1) Ifjúság (1) Igor herceg (1) Ildar Abdrazakov (2) inga (1) irons (1) isaac (1) Isaac Stern (1) Ivan Magrí (1) IX. szimfonia (1) Jacqueline du Pré (1) janácek (1) janowitz (1) jaroussky (1) jascha (1) Jelena Obrazcova (1) jenufa (1) jeszenyin (1) Jevgynyij Nyesztyerenko (1) jevtusenko (1) Joaquin Phoenix (1) johnston (1) jónás (1) José Cura (1) Joshua Bell (1) Joyce DiDonato (4) józsef (3) juan (1) judas (1) Judi Dench (1) júlia (1) Julia Fischer (1) jurowski (1) kaiser (1) kaláka (1) Kálmán László (1) kanawa (1) karinthy (1) karl (1) Katia Guerrerio (1) kaufmann (2) Kay Pollak (1) keenlyside (1) kegyencnő (1) kennedy (2) kerns (1) Kígyótojás (1) kiri (1) kir te kanawa (1) kocsis (1) Kocsis Zoltán (1) könig (2) könyv (2) korál (1) kovalik (1) Kovalik Balázs (2) Kratseva Nadia (1) kraus (1) kremer (1) Kristóf Réka (1) kulka (1) kuplé (1) Kwiecien (2) kwiecien (3) Ladányi Andrea (1) lammermoori (2) lang (1) lanza (1) lászló (1) laurie (1) Lengyel Kamarazenekar (1) Leonard Cohen (2) leonora (1) Leo Nucci (1) Létay Kiss Gabriella (1) levine (1) lindsey (2) Linklater (1) linklater (1) liturgikus zene (1) ljubimov (1) Loretta Lynn (1) Lorin Maazel (1) Lou de Laage (1) lucia (2) lucic (1) ludwig (2) luisi (2) lukács (1) luna (1) Macbeth (1) maccabeus (1) machbet (1) mácsai (2) Madame Butterfly (1) maestri (1) mahagonny (1) mahler (1) Mamma mia 2. (1) maori (1) Marcelo Alvarez (1) mario (1) mariusz (1) Mariza (1) mariza (1) Marlis Petersen (1) márta (1) marton (2) mascagni (1) massenet (1) mattei (2) Matthew Polenzani (1) Matthew Rose (1) matthieu (1) mattila (1) Maxim Mironov (1) Maxim Vengerov (1) McVicar (1) meade (1) Medikus Zenekar (3) Mefistofele (1) meli (1) mendelssohn (1) Mendelssohn (1) mészöly (1) met (1) Michael Caine (1) Michael Lehotsky (1) mielőtt éjfélt üt az óra (1) mielőtt felkel a nap (1) mielőtt lemegy a nap (1) Mihail Petrenko (1) mihály (2) milnes (1) Mireille Mathieu (1) Mischa Maisky (1) mise (1) missa (1) monastirska (1) montand (1) Morricone Ennio (1) morris (2) Mozart (2) mozart (3) muszorgszkij (2) Nagy Zoltán Ferenc (1) nathalie (1) nemes nagy (1) nemzeti (1) népzene (1) netrebko (7) Netrebko (3) nigel (1) novikova (1) Nyikita Mihalkov (1) obazcova (1) offenbach (1) Okszana Dika (1) opera (8) örkény (1) Örkény Színház (1) orlando (1) osváth (1) Otello (2) otello (1) paganini (2) Palimo story (1) pape (1) parasztbecsület (1) Parasztbecsület (1) Párnakönyv (1) parsifal (2) Pastorale (1) Patricia Racette (1) Patricia Van Ness (1) Patrick Bruel (1) pavarotti (1) peer (1) Peter Mattei (1) Philippe Do (1) Philippe Jaroussky (1) Philoména (1) piaf (2) pilinszky (1) pillangó (1) pillangókisasszony (1) Piotr Beczala (1) pirandello (1) pisaroni (1) polaski (1) polenzani (2) polgár (3) pomádé (1) poplavszkaja (3) prágai (1) puccini (2) Puritánok (1) puskin (1) rachmanninov (2) rácz (1) radvanovsky (2) ramón (1) ránki (1) rebeka (1) Regina Richter (1) régi zene (1) René Barbera (1) Ricarda Merbeth (1) ricarelli (1) ricci (3) Rigoletto (1) rigoletto (4) ring (2) Roberto Devereux (2) rodrigues (1) rogers (1) roocroft (1) rose (1) rossini (1) rost (2) rostropovitch (2) roussos (1) ruggiero (1) Saint-Saëns (1) Salman Rushdie (1) Salvatore Licitra (1) samuil (1) sanzon (6) sarkadi (1) sárközy (1) Sass Sylvia (1) Scarlett Johansson (1) scheier (1) Schöck Atala (2) schubert (1) Sebestyén Miklós (1) senki többet (1) Shöck Atala (1) sibelius (1) siegel (1) siegfried (1) Simic Aleksander (1) simon (1) Sissy Spacek (1) solemnis (1) Sonya Yoncheva (1) Sophie Nélisse (1) Sorrentino (1) Spike Jonze (1) Spotify (1) St. Florian Sangerknaben (1) stern (1) Stoyanova Krassimira (1) struckmann (1) Stuart Maria (1) sutherland (1) szász (1) székely (1) Szentpétervári Filharmonikusok (1) színház (1) szmirnova (1) Szutrély Katalin (1) tamás (1) tamura (1) tanulni kell (1) Tarantino (1) te (1) tebaldi (1) temető (1) terfel (8) Terfel (1) thais (1) titus (1) Titus kegyelme (1) tornatore (1) tosca (1) tovsztogonov (1) traviata (5) trójaiak (1) trubadúr (5) umberto (1) Umberto Eco (2) Urali Filharmonikus Zenekar (1) úrfi (1) váci (1) vali (1) vántus (1) vargas (4) Vashelyi György (1) végzet (1) Verdi (5) verdi (8) vers (5) villarroel (1) villazón (2) villon (1) Vincent Macaigne (1) Virtuózok (2) vivaldi (1) voigt (3) wagner (3) Wagner (3) wiedemann (1) wieniawski (1) willi (1) xerxes (1) Yannick Nézet-Seguin (1) zajick (1) zefirelli (1) Zeljko Lucic (1) zene (3) Zeneakadémia (2) zeneakdémia (1) zsoltár (1) zsukov (1) Címkefelhő

Statcounter


18.
szeptember

Mese titok nélkül

coppelia  |  5 komment

Megint nekifutottam, hogy megszeressem  Offenbach: Hoffmann meséi-t, és megint nem sikerült. Tulajdonképpen  nem sok esélyt adtam neki,  inkább csak megszokásból próbálkoztam,  na és azért, mert szeretném megérteni miért  rajonganak érte. Még  olyanok is, akiknek adok, vagy adtam a véleményére. Van lemezem, Z-től kaptam,  néha hallgatom is, de a  Olympia áriája hidegen hagy (miközben elismerem, hogy az egyik legnehezebb koloratúra, és hülyén mozogva nyilván még nehezebb elénekelni), de nem érint meg. Ugyanez a helyzet a harmadik felvonásbeli slágerrel. Ha már, akkor a második felvonásban a Múzsa áriája sokkal szebb, és az  Antonianak írt áriák is szívhez szólóbbak, mint a Giuliettának írtak, ezeket mégsem énekli sosem senki.
Szombaton  állítólag pazar rendezést láttunk a MET-ből, nekem sok volt a színpadi erotika,  és a  jelmezekből is visszavehettek volna. Nem igazán lehetett fogást találni Joseph Calejján, minden a helyén volt, neki való szerep.  Netrebko ebben is szerepelt,  és a Boleyn Annával ellentétben Antonia neki való szerep. Még a könnye is kicsordult, miközben búcsúzott az élettől. Jekatyerina Gubanovára osztani Giuliettát, hát legalábbis merész vállakozás. Hacsak az nem motiválta a rendezőt, hogy egy kurtizán a szterotípiák szerint közönséges. Gubanova jelmeze az volt, időnként attól féltem, hogy elhagyja a mellét. De nem ez a legnagyobb baj vele, hanem hogy sok. Mindenben sok, semmiben nem ismer mértéket, nincsenek szünetei.
A Múzsát Kate Lindsey énekelt, aki nem csak légiesen szép, hanem kiváló énekes és színész is. Miatta érte meg elmenni, és a csavargókat éneklő Alan Heldért.

Mi a bajom mégis a Hoffmannal?  Leginkább az, hogy nem vagyok nagy rajongója  Offenbachnak, és a francia nagyoperának,  de Hoffmann még egy fajankó is.  Annyira kiszámítható minden ostobasága, hogy ezt még az áriák sem tudják feledtetni. Az összes  szerelmes és álszerelmes (nem hihető, hogy egyik mondatról a másikra beleszeret egy kurtizánba, mint ahogyan azon is csak  bosszankodni lehet, hogy egy gépbe zúg bele) mondanivalója nevetséges, és még  a happy ending  is hibádzik. Szóval  egy rossz szappanopera.* Szerencsétlen Hoffmannunk eléggé együgyű,  mindig egyetlen tulajdonságot szeret egy nőben, miközben ott van mellette a Múzsa, akiben minden  ott van, amit főhősünk szeret, és ahogy ez az életben szokott lenni, észre sem veszi.  Lindsey finoman, távolságtartóan nézi és szenved, egy idő után lemondó, cinikus mosollyal veszi tudomásul, hogy hiába a költő iránti szerelme, ez az idióta nem lát közelre, és neki itt nem terem babér. Hiába mesél Hoffmann,  tudjuk mi fog történni, nincs titok a mesében, az pedig milyen mese,  amiben egy csöppnyi titok sincs? És az esélye sem a boldog végkifejletnek. De a tragikum is hiányzik, mert nem a gonosz ármány akadályozza a boldogságot, hanem Hoffmannunk hülyesége. Na ezért nem szeretem a Hoffmann meséit!

 

*Ezért valószínűleg megköveznek a Hoffmann rajongók! Bocs, magánvélemény, írói munkásságom része.

 

Címkék: offenbach lindsey hoffmann netrebko held gubanova

5 komment

Mármint a hangfekvéséhez. Mostanában két olyan darabot is hallgattam, amikor nem illett a főszereplő hangfekvéséhez a szerep. Szerintem tévedés volt Netrebko Boleyn Annája  és Cecilia Bartoli Aminája is Az alvajáróból. A Boleyn  Annát ősszel passzoltam  egy hivatalos program miatt, örültem hát az ismétlésnek. De csalódást keltő volt, túl korai volt a visszatérés a szülés után Netrebkonak erre a szerepre, de úgy általában is. Tényleg vastagabb lett a hangja a szüléssel, de ettől még nem lett drámai szoprán. Különösen azért volt idegesítő, mert előző nap néztem  meg a 2007-es párizsi koncertjét Villazónnal, ahol a topon volt, ehhez képest másnap nem ugyanazt a hangot hallottam. Nem is volt ott a színpadon,  Verdi Boleyn Annája egyértelmű áldozat, de valahogy ez nem jött át az előadásból. Pláne nem, hogy a kontrasztot Jektyerina Gubanova jelentette Jane Seymourként. Teljesen érthetetlen volt, hogy Henrik miért is akarja lecserélni Annát erre a nőre. Gubanova hangjában a magas regiszterekben van valami, ami engem mindig egy Stihl fűrészre emlékeztet, ettől különösen idegesítő volt.   A két női főszereplő  annyira egyformán nem hozta a formáját, hogy közben Örkény jutott eszembe: Mechwart téri második emeleti parkra néző lakásomat elcserélném Mechwart téri második emeleti parkra néző  lakásra.  A Henriket éneklő Ildar Abdrazakov volt az egyetlen, aki jó volt az előadásban, de nem csinált bomba üzletet a cserével.

 Ugyanez az érzésem volt Bellini Az alvajárójával is, amit a múltkoriban vettem, mert kíváncsi voltam a Flórez - Bartoli párosra. Szeretem Bellinit, és  tökéletesen értem, hogy Chopin miért is rajongott érte. Gyönyörű dallamok, a bel canto iskolapéldája. De Amina lírai  vagy koloratúr szoprán szerep. Bartoli nem lírai szoprán, bármennyire is nagy énekes. Mert az. Egyszer, ha sok időm lesz, leírom, hogy miért is az, legalábbis én miért szeretem annyira. De ezen a lemezen (Bellini: La sonnambula Decca 2007) csak Flórez csillog. Bartoli küzd, és becsületes munkát végez, de nem az ő világa. Nem könnyed, nem légies, nem szárnyal. Pedig a lemezborítón mindent elkövettek, hogy ezt az érzést keltsék. A Como-i tavon készített fényképekkel megpróbáltak valami egészen légies feelinget adni a  lemeznek,  ami már csak azért sem sikerülhetett, mert Bartoli nem egy szilfid alkat (többek között ezért is szeretem). Ráadásul agyon fotoshopolták a fotóit, soványabbat,  ránctalanabbat, fiatalabbat csináltak belőle, mitől elveszítette azt a szeretnivaló  "bartoliságot". Egy ilyen tökéletes nőt csak utálni lehet.  De nem ezért hagy hiányérzetet a lemez. Hanem azért, mert nem illik a hangjához és a személyiségéhez. De mindegy, van még egy tucat lemeze, amiért csak szeretni lehet. Így legalább van ürügyem,  hogy másik felvételt is vegyek a La sonnambulából. 

Címkék: anna bellini verdi boleyn alvajáró bartoli netrebko flórez gubanova abdrazakov

Szólj hozzá!

Tegnap megnéztem az Anyegin 2007-es salzburgi felvételét. Hát ez tipikus példája annak, amikor van is ötlet, meg jók is az énekesek, de az egész mégsem jó. Tatjanat Anna Samuil énekelte, Anyegint Peter Mattei, Gremin Furlanetto volt.  Csakhogy a rendezés volt felemás. A hatvanas évek feelingje, de csak félig, mert egy csomó hiba volt benne. Pedig Mattei ehhez a rendezéshez nagyon jó Anyegin. Kedvesen unott és romlott, romlottabb, mint bármely Anyegin, akit eddig láttam. De sármos, és  leginkább önmagát unja. Laza retrofeeling, feltűrt pulóver, napszemüveg, csak a rágógumi hiányzott. A hangja is elég könnyű, levegős ehhez a lazasághoz, nem kell súlyos egyéniséget formálnia. Jó kontrasztja volt Anna Samuil, a  vidéki jókislány, aki viszont a  harmadik  felvonásra igyekszik laza lenni, de nem megy neki. Furlanettot Greminként csak a hangjáról ismertem meg,  tekintve, hogy én még sosem láttam szakáll nélkül. Jól hozta az idősödő férfi utolsó fellobbanását, aki maga is tudja, hogy ez tulajdonképpen ajándék az élettől, de mindvégig attól fél, hogy meddig tarthat ez az egész.

Annak ellenére, hogy az idős Larinát  túljátszotta az énekesnő, és szerintem Jekatyerina Gubanova is sok volt Olgának, Joseph Kaiser is  Lenszkijnek, lehetett volna sokkal jobb előadás is, de a rendezői túlzások miatt csak felcsillant időnként. A  kezdés öteletes, Anyegin egy mozgó vonatban ül magában roskadva és emlékezik. Aztán el is romlik az egész, mert  nem volt funkciója Larina túljátszott színpadi mozgásának, azt meg végképp túlzásnak tartottam, hogy miért kell koncentrációs táborra hajazó nyíltszíni kopaszra nyírást rendezni a kóruson. Hasonlóképpen túl volt rendezve a báli jelenet is. A hatvanas években nem rángatóztak tvisztet imitálva  az orosz vidéken.  A zárójelenetet is inkább a szexuális forradalom ihlette, mint az orosz rögvalóság. Tatjana kombinéban, Anyegin lerohanja, időnként birkóznak a földön, szóval kevesebb sokkal több lett volna. De az elsőfelvonásbeli kertjelenetben egyszerre volt vonzó és idegesítő Anyegin, ami igen jó színészt kíván. Mattei az.

Már nagyon várom, hogy megjöjjön a MET-es Anyegin DVD, amit több hónapja rendeltem meg, de csak nem akar megérkezni. Az lesz az igazi. Érzem.

Címkék: kaiser anyegin mattei furlanetto gubanova samuil

Szólj hozzá!