HTML

A propos! Versek!

Mindaz, ami a versekről, zenékről, operákról, filmekről eszembe jut.

Friss topikok

  • nyolcasesküdt: Kösz a visszatérést, bírtam értékelni. Hvorosztovszkij állapota kétségbeejtő, azon kevesek egyik... (2017.02.01. 16:13) 2016 meg az ő vége
  • coppelia: Aki kér, annak megadatik. :-) Előbb-utóbb rászánom magam. Boldog új évetés sok kó zenét, filmet, s... (2016.12.27. 21:38) Hvorosztovszkij a MUPA-ban
  • coppelia: @PB: Kedves Bea! Örülök, hogy tetszett. A tanév kezdete óta ugrásszerűen megnőtt a blog keresetts... (2014.09.02. 18:52) Valaki mondja meg
  • coppelia: @labdajáték: Esterházynál minden mondat és minden elrejtett gondolat is többértelmű. Arról már ne... (2014.07.22. 15:12) Egy újabb fontos Esterházy

Címkék

a (1) abba (1) Abba (1) abbado (1) abdrazakov (1) Abouzahra Amira (1) Abouzahra Mariam (1) ábrahám (1) Ady Endre (1) Agata Buzek (1) Agata Kulesza (2) Agata Trzebuchowska (1) ahmatova (1) aida (1) alagna (5) Alagna (1) álarcosbál (3) Alfredo Kraus (1) almaviva (1) Alois Mülbacher (1) alvajáró (1) álvarez (1) Amanda Majeski (1) ancsel (4) andrea (1) Anja Harteros (2) anna (1) Ann Hellenberg (1) anyegin (3) Anyegin (1) aranykoporsó (1) ária (1) Ártatlanok (1) arte (1) asako (1) attila (3) auden (3) audrey (1) auvergne i (1) aznavour (2) Aznavour (1) azucena (1) A bál (1) A bolygó hollandi (2) A két Foscari (1) A könyvtolvaj (1) a legrégebbi dal (1) A nő (1) A Rajna kincse (1) bach (2) Bajazzok (1) Baráth Emőke (1) bardon (1) barokk (1) bartoli (3) bátori (1) baudolino (1) bécaud (1) bécsi (1) beczala (2) Beczala (2) beethoven (5) Beethoven (2) bellini (1) Bergman (1) berlioz (1) berry (1) Birds of Psalms (1) Bíró Márti (1) bizet (1) bloom (1) boccanegra (3) böhm (2) Boito (1) boleyn (1) Boleyn Anna (1) borisz (1) Borogyin (1) borogyina (1) boskovsky (1) Bősze Ádám (2) botha (1) Both Miklós (1) brahms (2) Brahms (1) brel (1) Bretz Gábor (1) bruch (1) bruson (2) Budapesti Fesztiválzenekar (1) Budapest Bár (1) callas (3) calleja (1) Calleja Joseph (1) canteloube (1) capricci (1) carreras (1) caruso (2) casals (1) Cecilia Bartoli (1) cencic (1) chevallier (1) Címkék (3) Claudio Abbado (1) Clémence Poésy (1) Complesso Barocco (1) corelli (1) cossotto (1) country (1) crow (1) csaba (1) csajkovszkij (2) Csajkovszkij (3) Cser Krisztián (2) cura (2) dal (2) dalok (1) damrau (1) Daniel Barenboim (1) Dan Ettinger (1) Darvas Iván (1) David Fray (1) Delpy (1) delpy (1) demis (1) dés (1) dessay (2) dezső (1) Diana Damrau (1) diego (1) Dmitry Sinkovsky (1) domingo (6) don (1) donizetti (1) Donizetti (3) Don Carlos (1) Dubóczky Gergely (2) dürrenmatt (1) dvorák (1) dvorsky (1) eco (1) Edita Gruberova (2) Elza van der Heever (1) Emily Watson (1) erdmann (2) ernani (1) Erős Adrián (1) Erwin Schrott (1) Esterházy Péter (3) Ettore Scola (1) éva (2) Eva-Maria Westbroek (1) fado (1) Fassang László (1) Faust (1) Fekete Attila (1) fidélio (1) Figato házassága (1) filharmonikusok (2) fillipeschi (1) film (13) fiorenza (1) fischer dieskau (1) fleming (6) flórez (6) foucault (1) Francesco Meli (1) freni (1) frittoli (2) furioso (1) Furlanetto (2) furlanetto (6) garanca (2) Garanca (1) gardiner (1) Gardiner (2) Gárdonyi Géza (1) gate (1) geoffrey rush (1) Geoffry Rush (1) gheorghiu (1) gidon (1) Gidon Kremer (1) gilchrist (1) giordani (1) giovanni (1) godunov (1) golden (1) görgey (1) Gounod (1) graham (1) Greenaway Peter (1) gregor (2) grigolo (3) gruberova (1) Guanqun Yu (1) gubanova (3) guerrerio (1) gynt (1) gyöngyi (1) györgy (1) hampson (2) handel (1) hatalma (1) hawk (1) Hawke (1) hegedűverseny (1) heifetz (1) Heiter Melinda (1) held (1) hepburn (2) Hétköznapi mennyország (1) Hilary du Pré (1) hoffmann (1) honegger (1) hugh (1) Hvorosztovszkij (5) hvorosztovszkij (18) hymel (1) ibsen (1) Ida (1) Ifjúság (1) Igor herceg (1) Ildar Abdrazakov (2) inga (1) irons (1) isaac (1) Isaac Stern (1) Ivan Magrí (1) IX. szimfonia (1) Jacqueline du Pré (1) janácek (1) janowitz (1) jaroussky (1) jascha (1) Jelena Obrazcova (1) jenufa (1) jeszenyin (1) Jevgynyij Nyesztyerenko (1) jevtusenko (1) Joaquin Phoenix (1) johnston (1) jónás (1) José Cura (1) Joshua Bell (1) Joyce DiDonato (4) józsef (3) juan (1) judas (1) Judi Dench (1) júlia (1) Julia Fischer (1) jurowski (1) kaiser (1) kaláka (1) Kálmán László (1) kanawa (1) karinthy (1) karl (1) Katia Guerrerio (1) kaufmann (2) Kay Pollak (1) keenlyside (1) kegyencnő (1) kennedy (2) kerns (1) Kígyótojás (1) kiri (1) kir te kanawa (1) kocsis (1) Kocsis Zoltán (1) könig (2) könyv (2) korál (1) kovalik (1) Kovalik Balázs (2) Kratseva Nadia (1) kraus (1) kremer (1) Kristóf Réka (1) kulka (1) kuplé (1) Kurt Veil (1) kwiecien (3) Kwiecien (2) Ladányi Andrea (1) lammermoori (2) lang (1) lanza (1) lászló (1) laurie (1) Lengyel Kamarazenekar (1) Leonard Cohen (2) leonora (1) Leo Nucci (1) Létay Kiss Gabriella (1) levine (1) lindsey (2) Linklater (1) linklater (1) liturgikus zene (1) ljubimov (1) Loretta Lynn (1) Lorin Maazel (1) Lou de Laage (1) lucia (2) lucic (1) ludwig (2) luisi (2) lukács (1) luna (1) Macbeth (1) maccabeus (1) machbet (1) mácsai (2) Mácsai Pál (1) Madame Butterfly (1) maestri (1) mahagonny (1) mahler (1) Mamma mia 2. (1) maori (1) Marcelo Alvarez (1) mario (1) mariusz (1) Mariza (1) mariza (1) Marlis Petersen (1) márta (1) marton (2) mascagni (1) massenet (1) mattei (2) Matthew Polenzani (1) Matthew Rose (1) matthieu (1) mattila (1) Maxim Mironov (1) Maxim Vengerov (1) McVicar (1) meade (1) Medikus Zenekar (3) Mefistofele (1) meli (1) Mendelssohn (1) mendelssohn (1) mészöly (1) met (1) Michael Caine (1) Michael Lehotsky (1) Midori (1) mielőtt éjfélt üt az óra (1) mielőtt felkel a nap (1) mielőtt lemegy a nap (1) Mihail Petrenko (1) mihály (2) milnes (1) Mireille Mathieu (1) Mischa Maisky (1) mise (1) missa (1) monastirska (1) montand (1) Morricone Ennio (1) morris (2) Mozart (2) mozart (3) muszorgszkij (2) Nagy Zoltán Ferenc (1) nathalie (1) nemes nagy (1) nemzeti (1) népzene (1) netrebko (7) Netrebko (3) nigel (1) novikova (1) Nyikita Mihalkov (1) obazcova (1) offenbach (1) Okszana Dika (1) Olga Peretyatko (1) opera (8) örkény (1) Örkény Színház (1) orlando (1) osváth (1) Otello (2) otello (1) paganini (2) Palimo story (1) pape (1) Parasztbecsület (1) parasztbecsület (1) Párnakönyv (1) parsifal (2) Pastorale (1) Patricia Racette (1) Patricia Van Ness (1) Patrick Bruel (1) pavarotti (1) peer (1) Peter Mattei (1) Philippe Do (1) Philippe Jaroussky (1) Philoména (1) piaf (2) pilinszky (1) pillangó (1) pillangókisasszony (1) Piotr Beczala (1) pirandello (1) pisaroni (1) podcast (1) polaski (1) polenzani (2) polgár (3) pomádé (1) poplavszkaja (3) prágai (1) puccini (2) Puritánok (1) puskin (1) rachmanninov (2) rácz (1) radvanovsky (2) ramón (1) ránki (1) rebeka (1) Regina Richter (1) régi zene (1) Renato Bruson (1) René Barbera (1) Ricarda Merbeth (1) ricarelli (1) ricci (3) rigoletto (4) Rigoletto (1) ring (2) Roberto Devereux (2) rodrigues (1) rogers (1) roocroft (1) rose (1) rossini (1) rost (2) rostropovitch (2) roussos (1) ruggiero (1) Ruttkai Éva (1) Saint-Saëns (1) Salman Rushdie (1) Salvatore Licitra (1) samuil (1) sanzon (6) sarkadi (1) sárközy (1) Sass Sylvia (1) Scarlett Johansson (1) scheier (1) Schöck Atala (2) schubert (1) Sebestyén Miklós (1) senki többet (1) Shöck Atala (1) sibelius (1) siegel (1) siegfried (1) Simic Aleksander (1) simon (1) Sissy Spacek (1) solemnis (1) Sonya Yoncheva (1) Sophie Nélisse (1) Sorrentino (1) Spike Jonze (1) Spotify (1) St. Florian Sangerknaben (1) stern (1) Stoyanova Krassimira (1) struckmann (1) Stuart Maria (1) sutherland (1) szász (1) székely (1) Szentpétervári Filharmonikusok (1) színház (1) szmirnova (1) Szutrély Katalin (1) tamás (1) tamura (1) tanulni kell (1) Tarantino (1) te (1) tebaldi (1) temető (1) Terápia (1) terfel (8) Terfel (1) thais (1) Theresa Stratas (1) titus (1) Titus kegyelme (1) tornatore (1) tosca (1) tovsztogonov (1) Traviata (1) traviata (5) trójaiak (1) trubadúr (5) umberto (1) Umberto Eco (2) Urali Filharmonikus Zenekar (1) úrfi (1) Ute Lemper (1) váci (1) vali (1) vántus (1) Varázsbolt (1) vargas (4) Vashelyi György (1) végzet (1) Verdi (5) verdi (8) vers (5) villarroel (1) villazón (2) villon (1) Vincent Macaigne (1) Virtuózok (2) vivaldi (1) voigt (3) Wagner (3) wagner (3) wiedemann (1) wieniawski (1) willi (1) xerxes (1) Yannick Nézet-Seguin (1) zajick (1) Zeffirelli (1) zefirelli (1) Zeljko Lucic (1) zene (3) Zeneakadémia (2) zeneakdémia (1) zsoltár (1) zsukov (1) Címkefelhő

Statcounter


A karácsonyi meglepetések között volt (nem teljesen váratlanul persze) a Netrebko-féle Lucia a MET-ből. Annak ellenére meglepődtem, hogy én kértem, de nem hittem benne, hogy ez lesz a fa alatt, mert túl későn szóltam.  De a férjem beszerezte, és nagyon örültem neki. Kaptam mindenféle más előadást is, többek között A trubadúr 1988-as MET-es produkcióját Pavarottival, Sherill Milnes-szel és Marton Évával. Mindkettő érdekes és a maga  helyén nagyon jó, de ha van értelme összehasonlítani két teljesen különböző produkciót, akkor az összehasonlítás az igazán érdekes.

A Luciara Netrebko miatt voltam rá igazán kíváncsi, de a szereposztásban legalább ilyen  fontossá nőtte ki magát Kwiecien, és kíváncsi voltam Piotr Beczala-ra is, aki beugró volt, de szerintem jobb, mint Villazón, aki helyett beugrott. A rendezés hagyományos, egyetlen elemet kivéve, ez pedig Lucia anyjának szelleme és a darab végén Lucia szelleme, de éppen ez a jó benne. A múltkor valamelyik kritikában azt olvastam (talán a Momus-on) hogy az a baj a MET-es produkciókkal, hogy nem adnak hozzá semmit az operához, ezek a  rendezések teljesen hagyományosak. Hála istennek! - teszem hozzá. Elegem van a rendezői önmegvalósításból, én a zenéért és a drámáért megyek operába, nem azért, mert a  rendező óvodás korában későn tanult meg cipőt kötni, és az ebből fakadó frusztrációját most reagálja le egy agyament színpadképben. Ebből szerencsére semmi  nincs az előadásban. Netrebko tényleg jó, kicsit talán visszafogattabb, mint általában a Luciák, de ez jól áll neki.  A "Regnava nel silenzio" igen  erős kezdésnek bizonyult,  és innen csak még jobb lett. Az igazán jó jelenetei az Enrico-t éneklő Kwiecien-nel voltak. A "Soffriva nel pianto" vagy a "Se tradirmi tu portrai" alatt például  simán hihető volt, hogy  Ravenswoodban az a szokás, hogy a fiútestvér tulajdonként kezeli a saját húgát, és egyébként is Enrico egy manipulátor. Enricoval kapcsolatban általában azt hangsúlyozzák, hogy nincs választása, muszáj neki odadobni Luciát Arturonak, mert a család, meg a becsület, meg hasonlók.  Kwiecien a vele készített interjúban is erre utal, de szerintem nála ez inkább háttérbe szorult, mint a saját önzése. A  DVD felvétel azért jó, mert  sok a közeli felvétel, és jól látszik, ahogy Enrico megfeszíti az arcizmait, hogy  ne látsszon  rajta a feszültség, de ettől még  szembetűnőbb.  Kwiecien gonoszabbra vette a figurát a szokásosnál, de nem annyira elvetemültre, hogy hiteltelen legyen.  Teheti, mert a szerepnek tökéletesen a birtokában van, nem kell erőlködnie, kitűnő hangja van, csak a játékra kell figyelnie. A második felvonás végén  Arturo megérkezésekor  sorra mutatja be a vendégeket, és az arcán olyan szervilizmus látható, hogy  olyat csak egy hazai TV Híradóban láthatunk.
Netrebko őrülési jelenete pont azért jó, mert nem játssza túl. Töredezettebb, szétesőbb, mint ha áriaesten énekelné, de az őrületben soha nincs rendszer. Amikor a végén Lucia szelleme  a halálba csókolja Edgardo-t, az igazi meglepetés. Beczala nagy érdeme, hogy hagyja, hogy az utolsó nagy áriában közel egyenrangú fél legyen a szellem.

A trubadúr különösen akkor érdekes, ha  a Lucia után nézzük. Így látszik leginkább az, hogy merre haladt az operajátszás  közel negyedszázad alatt. Több Trubadúrt láttam az elmúlt néhány évben, és mindegyik pergőbb volt mint a Pavarotti-féle. Nagyon érdekes látni, hogy   mindhárom főszereplő mennyire statikus az előadásban. Szenzációs hangok, de egy másik  játékstílus. Marton Éva (aki elviselhetetlenül szőke!) alig mozdul a színpadon, szinte nem nem néznek egymásra Pavarottival, mindketten a nézőknek énekelnek. Pavarotti  egyetlen eszköze, hogy kezet csókol Leonoranak, de gyakorlatilag csak elvannak egymás mellett. Van lemezem Milnes-szel, ezért ebben az előadásban csalódást keltő volt. Biztos benne van a csalódásban, hogy igazából a Hvorosztovszkij-féle londoni előadást szerettem volna,  de abszolút mértékben is csalódtam. Nem  volt annyira gonosz, hogy uralta volna a színpadot, de nem is volt annyira esendő, hogy indokolta volna a gonoszságát. És néhol kifejezetten labilis, kétszer pedig határozottan hamis volt a hangja.  Ami végülis számomra tanulságos volt, hogy az elmúlt húsz évben mennyire akciódúsabb az operajátszás. Ma már nem elég a színpad közepén énekelni, játszani kell egy jó előadáshoz. Mozgalmasabbak a mai rendezések, annak ellenére, hogy a díszlet és a jelmezek is jelzésszerűbbek. Azért (is) szeretem a MET-es proukciókat, mert az egyszerű díszletek mellett a jelmezek mindig kifejezőek. De ebben például kifejezetten zavaró volt a jelmezek tobzódása. Nekem kifejezetten lassúnak, néhol unalmasnak tűnt  a régi rendezés. Ennek ellenére örülök neki, mert egy kiváló viszonyítási pont. Ha legalább ezt közelítené a hazai, az új évben minden nap ott ülnék. De tartok tőle, hogy máshol  gyakrabban leszek található. Egyébként boldog új évet kívánok mindenkinek!

Címkék: pavarotti marton lucia trubadúr netrebko beczala kwiecien lammermoori milnes

Szólj hozzá!

Mostanság gyakorlatilag csak Mezzo-t nézek, illetve hallgatok, de szinte kizárólag felvételről, több napos, gyakran több hetes csúszással. Az előbb fejeztem be a Lammermoori Luciát, ez az amit  talán el is tudnék énekelni, annyit hallgattam. Sem Donizettit, sem a Lammermoori Luciat nem tudom megunni. Láttam már vagy nyolcféle előadásban, jobbnál - jobb énekesekkel, csak az állítólag mostanság  legjobbat nem láttam. Márciusban közvetítették a MET-ből Netrebkoval, de a barátnőmnek adtam oda a jegyeket, mert mindenféle nemzetközi kapcsolatok miatt nem tudtam elmenni. Ő nem nagy operabarát, de ettől teljesen odavolt. Úgyhogy most csak abban reménykedhetem, hogy megkapom DVD-n. Ha nem, hát ez is a hiánylistán lesz, akár a többi  mások által akadályozott MET közvetítés. (Legutóbb például a Boleyn Anna vagy a Siegfried, amiért a szívem szakadt meg.)
Viszont most felvettem a lyoniak Luciáját, franciául. Ettől igen érdekes, merthogy annyira beleégett a szöveg ritmusa a fülembe, hogy kifejezetten zavar a francia szöveg. Pedig igen jól artikulálnak, talán túl jól is, de a Luciához  az olasz szöveg illik, még akkor is, ha nem tud olaszul az énekes. Ha tud, akkor meg különösen. Most nem csak  a nagyokról (Callas, Sutherland) beszélek, hanem a kortársakról. Szerintem a szerepre a világon az első háromban van Rost Andrea, akinek  a Violettán kívül ez a legjobb szerepe ma. De ha nem a legnagyobbakat vesszük, akkor is az olasz  librettoval jön át legjobban a történet.  Érdekes módon nekem az egyik kedvencem egy japán Lucia: Asako Tamura. Kétszer is hallottam Luciát énekelni (másban nem is ismerem), és nagyon jó volt.

Most Natalie Dessay énekli Luciát, aki szép is,  isteni koloratúrái vannak, magabiztos a szerepben, de a francia szöveg  tompítja a zenét. Amiatt, hogy a   éneklés közben a francia nyelv sajátossága miatt kiéneklik a szó végi néma "e"-t,  a szöveg egy árnyalattal hosszabb lesz, és borul az egész ritmikája.  Ráadásul ebben a darabban szinte csak slágeráriák vannak, amelyeknél mindenki tudja a hangsúlyokat, így meg nem oda esnek, ahová várom.

Anno, amikor a lányom kicsi volt, és először voltunk operában vele, én is hiányoltam, hogy miért nincs magyarul  A varázsfuvola, hiszen egy kicsi gyerek nem tud olvasni, de nem kaptam rá választ. Azóta már értem. Inkább elmesélem a történetet előre részletesen, de az opera azon a nyelven az igazi, amelyen megírták. Úgy jön ki a ritmusa. Az olasz nyelv  a legalkalmasabb erre, hiába van francia nagyopera (Bizet, Massenet, Offenbach), hozzám egyik sem tudott igazán közel kerülni, és ebben minden bizonnyal szerepe van a nyelvnek is, amit értek és kedvelek is, de számomra az opera az olasz. Legfeljebb német vagy orosz, vagy cseh, vagy.... Szóval magammal sem értek egyet. Egyet viszont biztosan tudok: a Lammermoori Luciat, olaszul szeretem és kész! (Tovább árnyalja a képet, hogy vannak azért igen jó áriák franciául, mint például Alagna versailles-i koncertjén, de erről majd egy másik alkalommal. Amúgy sem tudom eldönteni, hogyan is állok most Alagnával, még meg kell  néhányszor hallgatnom, hogy döntésre jussak.)  

Közben pedig azon gondolkodom, vajon Z. mit szólna hozzá? Szerintem nagyon nem tetszene neki, pedig nem rossz rendezés, és  Natalie Dessay jó Lucia. Szinte hallom a hangsúlyt, ahogyan lekezelően nyilatkozik az előadásról. Merhogy nem Callas. Hát tényleg nem az, de nem is kell annak lennie. Elég, ha jó Natalie Dessay. És ő nem szokott nagyot hibázni.  

 

Címkék: rost andrea lucia sutherland callas netrebko asako nathalie alagna dessay lammermoori tamura

Szólj hozzá!