HTML

A propos! Versek!

Mindaz, ami a versekről, zenékről, operákról, filmekről eszembe jut.

Friss topikok

  • nyolcasesküdt: Kösz a visszatérést, bírtam értékelni. Hvorosztovszkij állapota kétségbeejtő, azon kevesek egyik... (2017.02.01. 16:13) 2016 meg az ő vége
  • coppelia: Aki kér, annak megadatik. :-) Előbb-utóbb rászánom magam. Boldog új évetés sok kó zenét, filmet, s... (2016.12.27. 21:38) Hvorosztovszkij a MUPA-ban
  • coppelia: @PB: Kedves Bea! Örülök, hogy tetszett. A tanév kezdete óta ugrásszerűen megnőtt a blog keresetts... (2014.09.02. 18:52) Valaki mondja meg
  • coppelia: @labdajáték: Esterházynál minden mondat és minden elrejtett gondolat is többértelmű. Arról már ne... (2014.07.22. 15:12) Egy újabb fontos Esterházy

Címkék

a (1) abba (1) Abba (1) abbado (1) abdrazakov (1) Abouzahra Amira (1) Abouzahra Mariam (1) ábrahám (1) Ady Endre (1) Agata Buzek (1) Agata Kulesza (2) Agata Trzebuchowska (1) ahmatova (1) aida (1) Alagna (1) alagna (5) álarcosbál (3) Alfredo Kraus (1) almaviva (1) Alois Mülbacher (1) alvajáró (1) álvarez (1) Amanda Majeski (1) ancsel (4) andrea (1) Anja Harteros (2) anna (1) Ann Hellenberg (1) Anyegin (1) anyegin (3) aranykoporsó (1) ária (1) Ártatlanok (1) arte (1) asako (1) attila (3) auden (3) audrey (1) auvergne i (1) Aznavour (1) aznavour (2) azucena (1) A bál (1) A bolygó hollandi (2) A két Foscari (1) A könyvtolvaj (1) a legrégebbi dal (1) A nő (1) A Rajna kincse (1) bach (2) Bajazzok (1) Baráth Emőke (1) bardon (1) barokk (1) bartoli (3) bátori (1) baudolino (1) bécaud (1) bécsi (1) beczala (2) Beczala (2) beethoven (5) Beethoven (2) bellini (1) Bergman (1) berlioz (1) berry (1) Birds of Psalms (1) Bíró Márti (1) bizet (1) bloom (1) boccanegra (3) böhm (2) Boito (1) boleyn (1) Boleyn Anna (1) borisz (1) Borogyin (1) borogyina (1) boskovsky (1) Bősze Ádám (2) botha (1) Both Miklós (1) brahms (2) Brahms (1) brel (1) Bretz Gábor (1) bruch (1) bruson (2) Budapesti Fesztiválzenekar (1) Budapest Bár (1) callas (3) calleja (1) Calleja Joseph (1) canteloube (1) capricci (1) carreras (1) caruso (2) casals (1) Cecilia Bartoli (1) cencic (1) chevallier (1) Címkék (3) Claudio Abbado (1) Clémence Poésy (1) Complesso Barocco (1) corelli (1) cossotto (1) country (1) crow (1) csaba (1) csajkovszkij (2) Csajkovszkij (3) Cser Krisztián (2) cura (2) dal (2) dalok (1) damrau (1) Daniel Barenboim (1) Dan Ettinger (1) Darvas Iván (1) David Fray (1) delpy (1) Delpy (1) demis (1) dés (1) dessay (2) dezső (1) Diana Damrau (1) diego (1) Dmitry Sinkovsky (1) domingo (6) don (1) Donizetti (3) donizetti (1) Don Carlos (1) Dubóczky Gergely (2) dürrenmatt (1) dvorák (1) dvorsky (1) eco (1) Edita Gruberova (2) Elza van der Heever (1) Emily Watson (1) erdmann (2) ernani (1) Erős Adrián (1) Erwin Schrott (1) Esterházy Péter (3) Ettore Scola (1) éva (2) Eva-Maria Westbroek (1) fado (1) Fassang László (1) Faust (1) Fekete Attila (1) fidélio (1) Figato házassága (1) filharmonikusok (2) fillipeschi (1) film (13) fiorenza (1) fischer dieskau (1) fleming (6) flórez (6) foucault (1) Francesco Meli (1) freni (1) frittoli (2) furioso (1) furlanetto (6) Furlanetto (2) garanca (2) Garanca (1) gardiner (1) Gardiner (2) Gárdonyi Géza (1) gate (1) geoffrey rush (1) Geoffry Rush (1) gheorghiu (1) gidon (1) Gidon Kremer (1) gilchrist (1) giordani (1) giovanni (1) godunov (1) golden (1) görgey (1) Gounod (1) graham (1) Greenaway Peter (1) gregor (2) grigolo (3) gruberova (1) Guanqun Yu (1) gubanova (3) guerrerio (1) gynt (1) gyöngyi (1) györgy (1) hampson (2) handel (1) hatalma (1) hawk (1) Hawke (1) hegedűverseny (1) heifetz (1) Heiter Melinda (1) held (1) hepburn (2) Hétköznapi mennyország (1) Hilary du Pré (1) hoffmann (1) honegger (1) hugh (1) Hvorosztovszkij (5) hvorosztovszkij (18) hymel (1) ibsen (1) Ida (1) Ifjúság (1) Igor herceg (1) Ildar Abdrazakov (2) inga (1) irons (1) isaac (1) Isaac Stern (1) Ivan Magrí (1) IX. szimfonia (1) Jacqueline du Pré (1) janácek (1) janowitz (1) jaroussky (1) jascha (1) Jelena Obrazcova (1) jenufa (1) jeszenyin (1) Jevgynyij Nyesztyerenko (1) jevtusenko (1) Joaquin Phoenix (1) johnston (1) jónás (1) José Cura (1) Joshua Bell (1) Joyce DiDonato (4) józsef (3) juan (1) judas (1) Judi Dench (1) júlia (1) Julia Fischer (1) jurowski (1) kaiser (1) kaláka (1) Kálmán László (1) kanawa (1) karinthy (1) karl (1) Katia Guerrerio (1) kaufmann (2) Kay Pollak (1) keenlyside (1) kegyencnő (1) kennedy (2) kerns (1) Kígyótojás (1) kiri (1) kir te kanawa (1) kocsis (1) Kocsis Zoltán (1) könig (2) könyv (2) korál (1) kovalik (1) Kovalik Balázs (2) Kratseva Nadia (1) kraus (1) kremer (1) Kristóf Réka (1) kulka (1) kuplé (1) Kurt Veil (1) kwiecien (3) Kwiecien (2) Ladányi Andrea (1) lammermoori (2) lang (1) lanza (1) lászló (1) laurie (1) Lengyel Kamarazenekar (1) Leonard Cohen (2) leonora (1) Leo Nucci (1) Létay Kiss Gabriella (1) levine (1) lindsey (2) linklater (1) Linklater (1) liturgikus zene (1) ljubimov (1) Loretta Lynn (1) Lorin Maazel (1) Lou de Laage (1) lucia (2) lucic (1) ludwig (2) luisi (2) lukács (1) luna (1) Macbeth (1) maccabeus (1) machbet (1) mácsai (2) Mácsai Pál (1) Madame Butterfly (1) maestri (1) mahagonny (1) mahler (1) Mamma mia 2. (1) maori (1) Marcelo Alvarez (1) mario (1) mariusz (1) Mariza (1) mariza (1) Marlis Petersen (1) márta (1) marton (2) mascagni (1) massenet (1) mattei (2) Matthew Polenzani (1) Matthew Rose (1) matthieu (1) mattila (1) Maxim Mironov (1) Maxim Vengerov (1) McVicar (1) meade (1) Medikus Zenekar (3) Mefistofele (1) meli (1) Mendelssohn (1) mendelssohn (1) mészöly (1) met (1) Michael Caine (1) Michael Lehotsky (1) Midori (1) mielőtt éjfélt üt az óra (1) mielőtt felkel a nap (1) mielőtt lemegy a nap (1) Mihail Petrenko (1) mihály (2) milnes (1) Mireille Mathieu (1) Mischa Maisky (1) mise (1) missa (1) monastirska (1) montand (1) Morricone Ennio (1) morris (2) Mozart (2) mozart (3) muszorgszkij (2) Nagy Zoltán Ferenc (1) nathalie (1) nemes nagy (1) nemzeti (1) népzene (1) netrebko (7) Netrebko (3) nigel (1) novikova (1) Nyikita Mihalkov (1) obazcova (1) offenbach (1) Okszana Dika (1) Olga Peretyatko (1) opera (8) örkény (1) Örkény Színház (1) orlando (1) osváth (1) otello (1) Otello (2) paganini (2) Palimo story (1) pape (1) parasztbecsület (1) Parasztbecsület (1) Párnakönyv (1) parsifal (2) Pastorale (1) Patricia Racette (1) Patricia Van Ness (1) Patrick Bruel (1) pavarotti (1) peer (1) Peter Mattei (1) Philippe Do (1) Philippe Jaroussky (1) Philoména (1) piaf (2) pilinszky (1) pillangó (1) pillangókisasszony (1) Piotr Beczala (1) pirandello (1) pisaroni (1) podcast (1) polaski (1) polenzani (2) polgár (3) pomádé (1) poplavszkaja (3) prágai (1) puccini (2) Puritánok (1) puskin (1) rachmanninov (2) rácz (1) radvanovsky (2) ramón (1) ránki (1) rebeka (1) Regina Richter (1) régi zene (1) Renato Bruson (1) René Barbera (1) Ricarda Merbeth (1) ricarelli (1) ricci (3) rigoletto (4) Rigoletto (1) ring (2) Roberto Devereux (2) rodrigues (1) rogers (1) roocroft (1) rose (1) rossini (1) rost (2) rostropovitch (2) roussos (1) ruggiero (1) Ruttkai Éva (1) Saint-Saëns (1) Salman Rushdie (1) Salvatore Licitra (1) samuil (1) sanzon (6) sarkadi (1) sárközy (1) Sass Sylvia (1) Scarlett Johansson (1) scheier (1) Schöck Atala (2) schubert (1) Sebestyén Miklós (1) senki többet (1) Shöck Atala (1) sibelius (1) siegel (1) siegfried (1) Simic Aleksander (1) simon (1) Sissy Spacek (1) solemnis (1) Sonya Yoncheva (1) Sophie Nélisse (1) Sorrentino (1) Spike Jonze (1) Spotify (1) St. Florian Sangerknaben (1) stern (1) Stoyanova Krassimira (1) struckmann (1) Stuart Maria (1) sutherland (1) szász (1) székely (1) Szentpétervári Filharmonikusok (1) színház (1) szmirnova (1) Szutrély Katalin (1) tamás (1) tamura (1) tanulni kell (1) Tarantino (1) te (1) tebaldi (1) temető (1) Terápia (1) Terfel (1) terfel (8) thais (1) Theresa Stratas (1) titus (1) Titus kegyelme (1) tornatore (1) tosca (1) tovsztogonov (1) Traviata (1) traviata (5) trójaiak (1) trubadúr (5) umberto (1) Umberto Eco (2) Urali Filharmonikus Zenekar (1) úrfi (1) Ute Lemper (1) váci (1) vali (1) vántus (1) Varázsbolt (1) vargas (4) Vashelyi György (1) végzet (1) verdi (8) Verdi (5) vers (5) villarroel (1) villazón (2) villon (1) Vincent Macaigne (1) Virtuózok (2) vivaldi (1) voigt (3) Wagner (3) wagner (3) wiedemann (1) wieniawski (1) willi (1) xerxes (1) Yannick Nézet-Seguin (1) zajick (1) Zeffirelli (1) zefirelli (1) Zeljko Lucic (1) zene (3) Zeneakadémia (2) zeneakdémia (1) zsoltár (1) zsukov (1) Címkefelhő

Statcounter


De jobb lett volna, ha megmarad ezen a szinten a MET legújabb Rigolettoja. Biztos meg fogja osztani a közvéleményt, a mögöttem lévő sorban ülő neves kolléga többször beletapsolt az előadásba, és hangosan kuncogott, nekem határozott csalódást okozott. Ahhoz képes, hogy Verdi bicentenárium van, az idei  Verdik nekem nem jöttek be, sokkal jobbakat lehetett látni, hallani a korábbi években. A Rigoletto zenéje és konfliktusa olyan, hogy el lehet játszani a XVI. században meg űrruhában is,  ettől még lehet jó. A MET most éppen az 1960-as évek Las Vegasába tette, és akár működhetett volna is. De nem működött, mert volt benne egy csomó bennfentes kikacsintás, popkulturális utalás, ami egy nem amerikainak semmit nem jelent, másrészt pedig a szereplő-választással komoly gond volt. Ami a popkulturális utalásokat illeti, ezek engem mindig zavarnak, mert egyrészt tájékozatlan vagyok, másrészt nagyon időhöz kötik a darabot, csak akkor és ott értelmezhető.  Szünetben megpróbálták elmondani, hogy kinek a jelmeze melyik amerikai szórakoztatóipari kisiparosra hajaz a hatvanas évekből, de ahogy meghallottam, azonnal el is felejtettem. Ezért is tetszhetett annyira a kollégának, mert Ő élt az USA-ban, tehát értette a vizuális poénokat. (Ezért nem szeretem például Eco Loana királynő utazása című könyvét, mert egy szót nem értek az olasz mesékre és tv-filmekre utalásokból.)

Ami viszont az énekeseket illeti, hát ott nincs magyarázat. A Rigolettot éneklő Željko Lučić-ban benne volt a lehetőség, a dráma is, de csak időnként csillant meg. Nem volt elég szánalmas kisember az elején ahhoz, hogy megrázó legyen a bosszúvágya. A tempóival is voltak bajaim, a Bosszúária például olyan vontatott volt, hogy elveszítette minden feszültségét. Lehet, hogy ez a karmester hibája volt, de akkor is. Talán a Pari siamo-ban és a Cortigiani vil razza dannata-ban volt a helyén. Piotr Beczala teljes tévedés a mantuai herceg szerepére. Beczalát olyanfajta tenorként könyvelték el a MET-ben, mint egy topmodellt, akiből bármit lehet csinálni. Hát nem. Beczala annyira gyenge gazember, hogy   a 6-os karikát sem kellene kitenni a képernyőre. Az Ella mi fu rapita!  egy őrsi indulóra hasonlított, a harmadik felvonásban pedig teljesen súlytalan volt. Erre a szerepre sokkal jobb lett volna Vittorio Grigolo, hangszínben is, játékban is. Diana Damrau hangban majdnem tökéletes volt, de  a rendezői szándék szerint teljesen elveszítette  Gilda báját, fel-alá rohangált a színpadon, semmi nem szólt az ártatlansága mellett. 2009-ben Mantovából élőben közvetítették a Rigolettot, ott Domingo mellett  Julia Novikova tökéletesen hozta Gildát, törékeny és bájos volt. Akkor azt hittem, hogy felkapja a világ, de eltűnt. Kár érte, perfekt Gilda. Az előadás legjobbja a Sparafucile-t éneklő Stefan Kočán volt. Korrekt  bérgyilkos, isteni hanggal és megfelelő színpadi jelenléttel. Hanyag volt és mégis pontos, mint akinek kisujjában a szakma. A hangja pedig predesztinálja a legnagyobb szerepekre, ezt egyébként már az Aidában lehetett  hallani.
Nem tudom eldönteni, hogy nem volt kész az előadás, vagy ennyire tellett a rendezésből, de nem volt jó. Az meg külön bosszantott, hogy az utolsó jelenetben háromszor vagy négyszer meg is szakadt a közvetítés, ez eddig csak egyszer fordult elő, az Otelloban, de ott sem lett volna szabad. Szóval már bánom, hogy letöröltem a mantovai Rigolettot, annál jobbat eddig még nem láttam.

Ellenben felvettem a Bolsoj  Anyeginjét Kwieciennel, ha lesz időm megnézem. Sajnos viszont nem kaptam jegyet az áprilisi bécsi Anyeginra, amiért mérhetetlenül szomorú vagyok. Hónapok óta készültem rá,  minden nap megnéztem, és egyik nap nem volt nyitva a jegyárusítás, másnapra meg mindegyik elfogyott. Most mi lesz velem Hvorosztovszkj nélkül? 

Címkék: verdi domingo rigoletto lucic beczala grigolo novikova damrau

Szólj hozzá!

Megvettem a 2012/13-as MET bérleteket. Egyetlen bánatom, hogy Hvorosztovszkij  csak az Álarcosbálban énekel, a többi előadásban nem. Pedig a Rigoletto címszerepében megnézném. Viszont jövő áprilisban Anyegint énekel Netrebkoval Bécsben, ott a helyem!  (Emiatt lehet, hogy a nyári Cesky Krumlovot kihagyom. De ebben a kérdésben még magammal sem értek egyet.) Az Aidában eldönthetem végre, hogyan is állok Alagnával (megint nagyon romlanak a pozíciói), és lesz egy várhatóan nagyon jó Parsifal Kaufmannal. A többinél  majd meglátjuk. Bizakodó vagyok. Kicsit tartok a Julius Caesartól, de ez lesz az utolsó, nem fogja az évadot meghatározni. 

Holnap viszont Traviata a MÜPA-ban Natalie Dessay-jel és Hvorosztovszkijjal, ellenben fogalmam sincs, hogy az Alfredot éneklő Matthew Polenzani milyen. Majd referálok.

Címkék: álarcosbál rigoletto traviata parsifal

Szólj hozzá!

Van egy kedves, idős, baráti házaspár, akivel időnként együtt vacsorázunk, beszélgetünk, és néha együtt járunk operába. Imádom mindkettőjüket, élő irodalomtörténet a velük való beszélgetés, a családi kapcsolataik révén a  20. századi magyar irodalom és képzőművészet számottevő alakjait  gyerekkoruktól ismerik, és csak úgy emlegetik, hogy "Gy. vagy M. bácsi".  Koruknál fogva nekik a Székely Mihály és Osváth Júlia az operaénekes, és egymást magázva (amitől külön bájos a történet), a következő mondatok szoktak elhangzani: "Emlékszik Kedves, amikor 1947-ben A nürnbergi mesterdalnokoknál voltunk? " vagy "És mikor a Toscá-nál  Osváth Júlia énekelt?"

Ilyenkor arra gondolok, hogy mennyire kifejező ez a -nál, -nél ragozás! Ettől olyan, mintha valóban vendégségben lennénk egy kedves ismerősünknél, aki szeretettel várt bennünket, és ünnep az alkalom. Milyen kár, hogy ma már  nem használjuk ezt! Egy - egy jó előadás kapcsán szívesen mondanám, hogy Rigoletto-nál vagy Borisz Godunov-nál  jártam. Erről jut eszembe, tegnap Simon Boccanegránál vendégeskedtem, de erről majd máskor.

Címkék: simon borisz székely mihály tosca júlia rigoletto osváth boccanegra godunov

Szólj hozzá!

Tegnap hatalmas rohanás után (bennragadtam a forgalomban, se előre, se hátra, parkolóhely meg  egy sem) végülis utolsó pillanatban beestem a a páholyba. Csak miután elővettem, akkor láttam, hogy  Z. korábbi páholyába szólt a jegyem. Ez  földszinti,  a mi páholyunk az elsőn van. Ezt vehettem akár jelnek is,  senki nem követhetett el nagy hibát tegnap este, erre Z. páholya volt a "biztosíték".  Sok szép élményem fűződik hozzá. A közönség az elszántak és a sznobok keveréke volt, de több volt az elszánt.

A műsorban Juan Diego Flórez csak hét áriát ígért, de eleve számoltam három ráadással, és reménykedtem, hogy talán többet is ad, de nem adott. Gyönyörű hangú pasi, egy csepp önimádat nélkül. A műsor egyértelműen alájátszott a hangjának, olyan bel-canto áriák, amiben csilloghatott, megmutathatta, hogy milyen pici váltásokra képes,  anélkül, hogy kibillenne az áriából, és anélkül, hogy megbicsaklana a hangja.  A lemezeken nem jön át, hogy mennyire fényes ez a hang. Csillog, szikrázik,  de soha nem éles. Viszont nekem az volt a benyomásom, hogy erősebb, mint gondoltam. Olyan tüdeje van, hogy  három másiknak elég lenne. Gondolkodtam rajta, hogy vajon egy vaságyastól  hatvan kilós pasiban hogy fér el ennyi levegő, aztán arra jutottam, hogy minden bizonnyal van  valami speciális genetikai öröksége, a perui Andokban magas vidékein annyira kevés az oxigén, hogy valószínűleg  ennek a felhasználása igen gazdaságosan történik.  Ami akár még igaz is lehet, de az is lehet, hogy nem. Akkor  egyszerűen csak óriási szerencséje van. 

A műsor első felében a Cimarosa-ban és a Rossinikben brillírozott.  Ezek voltak a technikás darabok, amikhez hozzáadta  a latin  lelkét.  Ebben az etapban az Almaviva áriájára már fel is engedett, ott már szárnyalt. Egyébként Almavivát nem nagyon szokták koncerten énekelni, de itt nagyon jó volt. A szünet után egy olyan darabbal nyitott, amit én még soha sem hallottam: Boieldieu: A fehér asszonyból - George kavatinája. Ha missziónak szánta, elérte a hatást, mert szép volt. Aztán jöttek a sikerdarabok: a Kesztyűária  és az Ella mi fu rapita a Rigoletto-ból,  illetve Donizetti Ritájából (amit szintén nem játszanak) Beppe áriája. Nekem a Kesztyűária egy kicsit haloványnak tűnt, de  Mantuai herceg második felvonásbéli áriája lenyűgöző volt. Nem látszik, hogy most vette fel a repertoárba. Színpadon valószínűleg kapaszkodnia kell, hogy elhiggyék, hogy ő egy felelőtlen csábító, mert ránézésre egyébként inkább ő a jófiú.  Beppe-ként kiderült, hogy remek humora van. A közönség tombolt, felállva tapsolt,  jött a kötelező La donne e mobile, meg  még két népszerű  ráadás, de ennél többet a tombolás ellenére sem adott. Talán majd máskor.  Remélem visszajön. Remélem hamar. Azt is remélem, hogy a repertoárja bővül, mert  ezeknek a daraboknak a többségét nem sűrűn játsszák a világ nagy operaházai sem. (Most nem  a Rigoletto-ról, vagy Az ezred lányáról beszélek.)

Volt még valami, amitől emlékezetes lesz ez az este. Az áriák között mindig egy nyitány volt, illetve  a zenekar eljátszotta Massenet Thais-ából a Meditationt. Ekkor majdnem elbőgtem magam.  Ültem Z. páholyában, és hallgattam azt a részletet, amit annyiszor játszott nekem. Ami a kedvenc hegedűdarabja volt. Ami a temetésén szólt. Láttam az ujjait a húrokon, és   láttam  magam előtt az arcát, amint koncentrál a következő hangra. Amikor G. befejezte a szólót, és a közönség, és a zenekar ünnepelte, akkor szinte hallottam Z. bekiabálását, hogy "Bravó!"  Mert biztosan  bravózott volna. Úgy éreztem ez alatt a darab alatt, hogy ott van velem.

Szóval Juan Diego Flórez méltó a világhírre. Gyönyörű hang,  jóképű férfiú, kultúrált előadó. Nálam pedig újabb tárgya lehet a rajongásnak.  

 

Címkék: rigoletto thais massenet flórez almaviva

Szólj hozzá!